Tegnap délután nyilvánosságra került, hogy az xz tömörítőcsomag 5.6.0-s és 5.6.1-es verziójába hátsó ajtót (backdoor) építettek. A hibát a CVE-2024-3094 azonosítóval követik, a Red Hat a lehető legmagasabb, 10,0-s CVSS-pontszámot adta neki. Az xz-backdoor azért különösen kellemetlen, mert az xz része a liblzma könyvtár, amelyet szinte minden Linux-rendszer használ, és a kártékony kód az SSH-szerveren keresztül fejti ki a hatását.
A jó hír: a stabil, szervereken használt disztribúciók (RHEL és klónjai, Debian stable, Ubuntu kiadott verziói) a jelenlegi ismeretek szerint nem érintettek. Az alábbiakban összefoglaljuk, amit szombat reggelig tudni lehet, és megmutatjuk, hogyan ellenőrizd a gépeidet.
Mi történt?
Egy fejlesztő, Andres Freund azt vette észre, hogy egy Debian unstable rendszeren az SSH-belépések szokatlanul sok CPU-t visznek, és fél másodperccel lassabbak a megszokottnál. A nyomozás végén kiderült, hogy a lassulást az xz új verziójába rejtett kód okozza. Március 29-én az oss-security levelezőlistán részletesen leírta, amit talált.
A lényeg:
- A kártékony kód az xz 5.6.0 (2024. február vége) és 5.6.1 (március eleje) kiadási csomagjaiban (tarball) van. A forrásfájlok között tesztadatnak álcázott, valójában egy előre lefordított programrészt tartalmazó fájlok vannak, a kiadási csomag build-szkriptje pedig ezt csempészi be fordításkor a
liblzmakönyvtárba. - A beépítés csak bizonyos feltételek mellett történik meg: x86-64 architektúrán, glibc-alapú Linuxon, GCC-vel és a GNU linkerrel, Debian- vagy RPM-csomag készítésekor.
- Az OpenSSH szervere (
sshd) önmagában nem használja aliblzma-t. Több disztribúció azonban úgy foltozza az OpenSSH-t, hogy a systemd értesítéseihez alibsystemd-t töltse be, az pedig aliblzma-t. Így kerül a kártékony kód azsshdfolyamatba. - Az eddigi elemzés szerint a kód a nyilvános kulcsos hitelesítésbe épül be (az OpenSSL
RSA_public_decryptfüggvényét téríti el), vagyis valószínűleg jogosulatlan távoli hozzáférést tesz lehetővé. A pontos működést még vizsgálják.
A változtatásokat a projekt egyik társkarbantartója adta ki, hetek óta tartó munkával. Hogy ő maga áll-e mögötte, vagy a fiókját törték fel, egyelőre nem tudni.
Mely disztribúciók érintettek?
A gyártók tegnap délután és este adták ki az első közleményeiket. A helyzet szombat reggeli állapot szerint:
| Disztribúció | Érintett? | Teendő |
|---|---|---|
| RHEL, AlmaLinux, Rocky Linux, CentOS 7 és Stream | Nem | Nincs teendő |
| Fedora 41 és Rawhide | Igen | A Red Hat szerint ne használd őket munkára; a Rawhide visszaállt az 5.4-es ágra |
| Fedora 40 (béta, updates-testing) | Lehetséges, ha az xz-5.6.0-2.fc40 felkerült |
sudo dnf upgrade vagy sudo dnf distro-sync az 5.4.6-os csomagra |
| Debian 12 és 11 (stable, oldstable) | Nem | Nincs teendő |
| Debian testing, unstable, experimental | Igen (5.5.1alpha-0.1-től 5.6.1-1-ig) | Frissítés az 5.6.1+really5.4.5-1 csomagra (DSA-5649-1) |
| Ubuntu | A kiadott verziók nem | Az érintett csomagot a fejlesztés alatt álló 24.04 noble-proposed tárolójából eltávolították |
| openSUSE Tumbleweed és MicroOS | Igen (március 7. és 28. között) | Frissítés a 20240328-as vagy újabb snapshotra; internetre nyitott SSH esetén új telepítés javasolt |
| SUSE Linux Enterprise, openSUSE Leap | Nem | Nincs teendő |
| Kali Linux | Igen, ha március 26. és 29. között frissült | A liblzma5 frissítése |
| Arch Linux | A csomag igen (5.6.0-1, 5.6.1-1), de az Arch sshd-je nem linkeli a liblzma-t |
pacman -Syu (5.6.1-2) |
A Proxmox VE a Debian 12 stabil kiadására épül, ezért a Debian közleménye alapján nem érintett. Az amerikai kiberbiztonsági ügynökség, a CISA is azt javasolja, hogy aki 5.6-os xz-t használ, térjen vissza egy nem kompromittált verzióra, például az 5.4.6-ra.
Hogyan ellenőrizd a szervereidet?
Először nézd meg, milyen xz-verzió van fent. Bármelyik disztribúción:
xz --version
Debian, Ubuntu, Kali:
dpkg -l xz-utils liblzma5
apt-cache policy liblzma5
RHEL-család, Fedora, openSUSE:
rpm -q xz xz-libs # RHEL, AlmaLinux, Rocky Linux, Fedora
rpm -q liblzma5 # openSUSE
Arch Linux:
pacman -Q xz
Ha az eredményben 5.6.0 vagy 5.6.1 szerepel (és nem a Debian „really5.4.5” vagy az openSUSE „revertto5.4” jelölésű javított csomagja), akkor a gép érintett lehet. Azt is megnézheted, hogy az sshd betölti-e a liblzma-t:
ldd /usr/sbin/sshd | grep -E 'liblzma|libsystemd'
Fedorán azt is érdemes ellenőrizni, volt-e valaha fent az érintett csomag, nem csak azt, hogy most mi van:
dnf history info xz
Ne feledkezz meg a „rejtett” gépekről
A szerverpark nagy része valószínűleg stabil kiadáson fut, de az xz-backdoor ott bújhat meg, ahol nem keresnéd:
- Konténer-image-ek: a
debian:testing,debian:sid,archlinuxvagyopensuse/tumbleweedalapú image-ek az elmúlt hetekben az érintett verziót tartalmazhatták. Építsd újra őket, és nézd meg a futó konténereket is. - CI/CD-futtatók és build-gépek: ha a pipeline rolling vagy testing kiadású image-ben fut, a buildelt termékekbe is bekerülhetett az érintett könyvtár.
- Fejlesztői gépek és tesztszerverek: a Fedora béták, a Tumbleweed, az Arch és a Debian unstable kedvelt fejlesztői rendszerek.
- Forrásból fordított xz: ha valaki „kézzel” telepítette az 5.6-os verziót a
/usr/localalá, a csomagkezelő nem tud róla.
Mit tegyél, ha érintett gépet találsz?
- Frissíts vagy állítsd vissza a csomagot a disztribúciód javított verziójára, és indítsd újra az
sshd-t (vagy az egész gépet). - Ha az SSH elérhető volt az internetről, kezeld a gépet kompromittáltként, ahogy a Fedora és az openSUSE is javasolja: a csomag frissítése nem tünteti el, amit egy esetleges támadó a gépen hagyott. A biztos megoldás az újratelepítés és az adatok visszaállítása ellenőrzött mentésből.
- Cseréld le a hozzáférési adatokat, amelyek a gépen voltak: SSH-kulcsokat, API-tokeneket, jelszavakat, adatbázis-hozzáféréseket.
- Nézd át a naplókat szokatlan belépések és kimenő kapcsolatok után, bár egy jól megírt hátsó ajtó után nem feltétlenül marad nyom.
Mit tanulhatunk belőle?
Az SSH-t ott is érdemes szűkíteni, ahol éppen nincs ismert hiba. Egy olyan szerver, amelynek SSH-portja csak a VPN-ről vagy néhány irodai IP-címről érhető el, egy ilyen hátsó ajtóval szemben is sokkal kisebb kockázatot jelent. A tűzfal beállításáról és az SSH-szerver biztonságos beállításáról a tárhelymárkánk, az aWh tudásbázisában olvashatsz részletesebben.
A másik tanulság: éles szerverre stabil kiadás való. A tesztelés alatt álló és a rolling disztribúciók gyorsan hozzák az újdonságokat, de a hibákat – és most egy szándékosan elhelyezett hátsó ajtót – is. Az, hogy a RHEL-klónok és a Debian stable kimaradt ebből, nem szerencse, hanem a lassabb, konzervatív kiadási folyamat eredménye; erről a Red Hat forráskód-változásáról és a klónokról szóló cikkünkben is írtunk.
Az eset még friss, a részletek a következő napokban biztosan pontosodnak, ezért kövesd a disztribúciód biztonsági közleményeit. Ha segítség kell a szervereid átvizsgálásában vagy egy gép biztonságos újratelepítésében, keress minket; az üzemeltetési szolgáltatásainkról az Infrastruktúra és üzemeltetés oldalon olvashatsz.