xz-backdoor (CVE-2024-3094): érintett-e a szervered?

Tegnap délután nyilvánosságra került, hogy az xz tömörítőcsomag 5.6.0-s és 5.6.1-es verziójába hátsó ajtót (backdoor) építettek. A hibát a CVE-2024-3094 azonosítóval követik, a Red Hat a lehető legmagasabb, 10,0-s CVSS-pontszámot adta neki. Az xz-backdoor azért különösen kellemetlen, mert az xz része a liblzma könyvtár, amelyet szinte minden Linux-rendszer használ, és a kártékony kód az SSH-szerveren keresztül fejti ki a hatását.

A jó hír: a stabil, szervereken használt disztribúciók (RHEL és klónjai, Debian stable, Ubuntu kiadott verziói) a jelenlegi ismeretek szerint nem érintettek. Az alábbiakban összefoglaljuk, amit szombat reggelig tudni lehet, és megmutatjuk, hogyan ellenőrizd a gépeidet.

Mi történt?

Egy fejlesztő, Andres Freund azt vette észre, hogy egy Debian unstable rendszeren az SSH-belépések szokatlanul sok CPU-t visznek, és fél másodperccel lassabbak a megszokottnál. A nyomozás végén kiderült, hogy a lassulást az xz új verziójába rejtett kód okozza. Március 29-én az oss-security levelezőlistán részletesen leírta, amit talált.

A lényeg:

  • A kártékony kód az xz 5.6.0 (2024. február vége) és 5.6.1 (március eleje) kiadási csomagjaiban (tarball) van. A forrásfájlok között tesztadatnak álcázott, valójában egy előre lefordított programrészt tartalmazó fájlok vannak, a kiadási csomag build-szkriptje pedig ezt csempészi be fordításkor a liblzma könyvtárba.
  • A beépítés csak bizonyos feltételek mellett történik meg: x86-64 architektúrán, glibc-alapú Linuxon, GCC-vel és a GNU linkerrel, Debian- vagy RPM-csomag készítésekor.
  • Az OpenSSH szervere (sshd) önmagában nem használja a liblzma-t. Több disztribúció azonban úgy foltozza az OpenSSH-t, hogy a systemd értesítéseihez a libsystemd-t töltse be, az pedig a liblzma-t. Így kerül a kártékony kód az sshd folyamatba.
  • Az eddigi elemzés szerint a kód a nyilvános kulcsos hitelesítésbe épül be (az OpenSSL RSA_public_decrypt függvényét téríti el), vagyis valószínűleg jogosulatlan távoli hozzáférést tesz lehetővé. A pontos működést még vizsgálják.

A változtatásokat a projekt egyik társkarbantartója adta ki, hetek óta tartó munkával. Hogy ő maga áll-e mögötte, vagy a fiókját törték fel, egyelőre nem tudni.

Mely disztribúciók érintettek?

A gyártók tegnap délután és este adták ki az első közleményeiket. A helyzet szombat reggeli állapot szerint:

Disztribúció Érintett? Teendő
RHEL, AlmaLinux, Rocky Linux, CentOS 7 és Stream Nem Nincs teendő
Fedora 41 és Rawhide Igen A Red Hat szerint ne használd őket munkára; a Rawhide visszaállt az 5.4-es ágra
Fedora 40 (béta, updates-testing) Lehetséges, ha az xz-5.6.0-2.fc40 felkerült sudo dnf upgrade vagy sudo dnf distro-sync az 5.4.6-os csomagra
Debian 12 és 11 (stable, oldstable) Nem Nincs teendő
Debian testing, unstable, experimental Igen (5.5.1alpha-0.1-től 5.6.1-1-ig) Frissítés az 5.6.1+really5.4.5-1 csomagra (DSA-5649-1)
Ubuntu A kiadott verziók nem Az érintett csomagot a fejlesztés alatt álló 24.04 noble-proposed tárolójából eltávolították
openSUSE Tumbleweed és MicroOS Igen (március 7. és 28. között) Frissítés a 20240328-as vagy újabb snapshotra; internetre nyitott SSH esetén új telepítés javasolt
SUSE Linux Enterprise, openSUSE Leap Nem Nincs teendő
Kali Linux Igen, ha március 26. és 29. között frissült A liblzma5 frissítése
Arch Linux A csomag igen (5.6.0-1, 5.6.1-1), de az Arch sshd-je nem linkeli a liblzma-t pacman -Syu (5.6.1-2)

A Proxmox VE a Debian 12 stabil kiadására épül, ezért a Debian közleménye alapján nem érintett. Az amerikai kiberbiztonsági ügynökség, a CISA is azt javasolja, hogy aki 5.6-os xz-t használ, térjen vissza egy nem kompromittált verzióra, például az 5.4.6-ra.

Hogyan ellenőrizd a szervereidet?

Először nézd meg, milyen xz-verzió van fent. Bármelyik disztribúción:

xz --version

Debian, Ubuntu, Kali:

dpkg -l xz-utils liblzma5
apt-cache policy liblzma5

RHEL-család, Fedora, openSUSE:

rpm -q xz xz-libs     # RHEL, AlmaLinux, Rocky Linux, Fedora
rpm -q liblzma5       # openSUSE

Arch Linux:

pacman -Q xz

Ha az eredményben 5.6.0 vagy 5.6.1 szerepel (és nem a Debian „really5.4.5” vagy az openSUSE „revertto5.4” jelölésű javított csomagja), akkor a gép érintett lehet. Azt is megnézheted, hogy az sshd betölti-e a liblzma-t:

ldd /usr/sbin/sshd | grep -E 'liblzma|libsystemd'

Fedorán azt is érdemes ellenőrizni, volt-e valaha fent az érintett csomag, nem csak azt, hogy most mi van:

dnf history info xz

Ne feledkezz meg a „rejtett” gépekről

A szerverpark nagy része valószínűleg stabil kiadáson fut, de az xz-backdoor ott bújhat meg, ahol nem keresnéd:

  • Konténer-image-ek: a debian:testing, debian:sid, archlinux vagy opensuse/tumbleweed alapú image-ek az elmúlt hetekben az érintett verziót tartalmazhatták. Építsd újra őket, és nézd meg a futó konténereket is.
  • CI/CD-futtatók és build-gépek: ha a pipeline rolling vagy testing kiadású image-ben fut, a buildelt termékekbe is bekerülhetett az érintett könyvtár.
  • Fejlesztői gépek és tesztszerverek: a Fedora béták, a Tumbleweed, az Arch és a Debian unstable kedvelt fejlesztői rendszerek.
  • Forrásból fordított xz: ha valaki „kézzel” telepítette az 5.6-os verziót a /usr/local alá, a csomagkezelő nem tud róla.

Mit tegyél, ha érintett gépet találsz?

  1. Frissíts vagy állítsd vissza a csomagot a disztribúciód javított verziójára, és indítsd újra az sshd-t (vagy az egész gépet).
  2. Ha az SSH elérhető volt az internetről, kezeld a gépet kompromittáltként, ahogy a Fedora és az openSUSE is javasolja: a csomag frissítése nem tünteti el, amit egy esetleges támadó a gépen hagyott. A biztos megoldás az újratelepítés és az adatok visszaállítása ellenőrzött mentésből.
  3. Cseréld le a hozzáférési adatokat, amelyek a gépen voltak: SSH-kulcsokat, API-tokeneket, jelszavakat, adatbázis-hozzáféréseket.
  4. Nézd át a naplókat szokatlan belépések és kimenő kapcsolatok után, bár egy jól megírt hátsó ajtó után nem feltétlenül marad nyom.

Mit tanulhatunk belőle?

Az SSH-t ott is érdemes szűkíteni, ahol éppen nincs ismert hiba. Egy olyan szerver, amelynek SSH-portja csak a VPN-ről vagy néhány irodai IP-címről érhető el, egy ilyen hátsó ajtóval szemben is sokkal kisebb kockázatot jelent. A tűzfal beállításáról és az SSH-szerver biztonságos beállításáról a tárhelymárkánk, az aWh tudásbázisában olvashatsz részletesebben.

A másik tanulság: éles szerverre stabil kiadás való. A tesztelés alatt álló és a rolling disztribúciók gyorsan hozzák az újdonságokat, de a hibákat – és most egy szándékosan elhelyezett hátsó ajtót – is. Az, hogy a RHEL-klónok és a Debian stable kimaradt ebből, nem szerencse, hanem a lassabb, konzervatív kiadási folyamat eredménye; erről a Red Hat forráskód-változásáról és a klónokról szóló cikkünkben is írtunk.

Az eset még friss, a részletek a következő napokban biztosan pontosodnak, ezért kövesd a disztribúciód biztonsági közleményeit. Ha segítség kell a szervereid átvizsgálásában vagy egy gép biztonságos újratelepítésében, keress minket; az üzemeltetési szolgáltatásainkról az Infrastruktúra és üzemeltetés oldalon olvashatsz.

Beszéljünk a projektedről

Írd le röviden, miben segíthetünk, és a lehető leghamarabb válaszolunk.

Kapcsolatfelvétel