A felhőkörnyezetben való működésnek vannak olyan kockázatai, amelyekkel tisztában kell lennie, emberek. Ebben a cikkben azokról a felhőbiztonsági fenyegetésekről beszélek, amelyekre érdemes odafigyelni, mint például a hitelesítő adatokhoz való hozzáférés, a rendszer sebezhetőségei, a felhőbiztonság hiánya és a felhőben tárolt adatok véletlen kitettsége. De még ne aggódjon - ez a cikk végigvezet néhány olyan intézkedésen, amelyet meg kell tennie ahhoz, hogy biztonságosan dolgozhasson a felhőben, és megakadályozza az értékes adatok kiszolgáltatottságát.

Milyen kockázatokkal jár a felhőkörnyezetben való működés?

Miközben a felhőalapú számítástechnika és a felhőalapú munkakörnyezetek egyszerűsítették a megoldások ügyfelek általi felhasználását, valamint az információk csapatok közötti és szervezeten belüli mozgását, a technológia átvételével egyedi felhőbiztonsági fenyegetések és biztonsági kihívások is járnak.

Mivel jelenleg számos olyan felhőbiztonsági kockázat ismert, amely rendkívül káros és kihívást jelenthet a vállalatok számára, ez a cikk rávilágít ezekre, és arra, hogy a szervezetek hogyan védhetik meg magukat a felhőalapú Linux-rendszereik élő foltozási megközelítésének elfogadásával. Lássunk is hozzá.

10 felhőbiztonsági kockázat, amellyel érdemes tisztában lenni

1. Nem megfelelő személyazonosság, hitelesítő adatok, hozzáférés és kulcskezelés

A felhőkörnyezetekben a felhasználói identitásokat és a hozzáférés-szabályozást jellemzően egy központi hitelesítési szolgáltatáson keresztül kezelik. Ha a személyazonosság-kezelő rendszer gyenge, a támadók jogosulatlanul hozzáférhetnek az érzékeny adatokhoz és erőforrásokhoz. Ellophatnak vagy módosíthatnak adatokat, támadásokat indíthatnak, vagy hátsó ajtókat hozhatnak létre a rendszerhez való későbbi hozzáféréshez.

Ami a hitelesítő adatok kezelését illeti, a felhőalkalmazások olyan hitelesítő adatokat használnak, mint a felhasználónevek, jelszavak, hozzáférési kulcsok és tokenek a felhasználók hitelesítéséhez és az erőforrásokhoz való hozzáférés biztosításához. Ha ezek a hitelesítő adatok gyengék, veszélyeztetettek vagy könnyen kitalálhatók, a támadók legitim felhasználóknak adhatják ki magukat, jogosulatlan hozzáférést szerezhetnek, és adatokat lophatnak vagy támadásokat indíthatnak.

Eközben a hozzáférés-szabályozás arra szolgál, hogy az erőforrásokhoz való hozzáférést csak az arra jogosult felhasználókra korlátozza. Ha a hozzáférés-szabályozás nem megfelelően van beállítva, a támadók olyan erőforrásokhoz is hozzáférhetnek, amelyekhez nem lenne szabad.

Ami a kulcskezelést illeti, a felhőben tárolt adatok védelmére titkosítási kulcsokat használnak. Ha ezeket a kulcsokat nem megfelelően kezelik, a támadók a kulcsok ellopásával vagy feltörésével hozzáférhetnek a titkosított adatokhoz. Továbbá, ha a kulcsokat nem rotálják rendszeresen, a támadók hozzáférhetnek a gyengébb kulcsokkal titkosított régi adatokhoz.

Ezeket a kockázatokat gondosan figyelembe kell venni a felhőbiztonsági fenyegetések mérséklésére irányuló stratégia megtervezésekor.

2. Bizonytalan interfészek és API-k

A nem biztonságos interfészek és API-k jelentős biztonsági kockázatot jelenthetnek a felhőtechnológia számára, mivel belépési pontot biztosítanak a támadók számára a rendszer sebezhetőségének kihasználásához. A felhőalapú alkalmazások és szolgáltatások jellemzően API-kra támaszkodnak a külső rendszerekkel való interakcióhoz, és ha ezek az interfészek nem biztonságosak, a támadók jogosulatlan hozzáférést szerezhetnek az érzékeny adatokhoz és erőforrásokhoz.

A nem biztonságos API-k lehetővé tehetik a támadók számára az adatok módosítását vagy törlését, szolgáltatásmegtagadási támadások indítását vagy tetszőleges kód futtatását is. Továbbá a gyenge vagy nem hitelesített API-k hátsó ajtót biztosíthatnak a támadók számára a rendszerhez való hozzáféréshez, még akkor is, ha más biztonsági intézkedéseket már bevezettek. Ezért az ilyen típusú támadások megelőzése, valamint a felhőalapú rendszerek és adatok védelme érdekében elengedhetetlen a felületek és API-k biztosítása.

3. Felhő félrekonfigurálása és a nem megfelelő változás-ellenőrzés

A felhő félrekonfigurálása és a nem megfelelő módosítás-ellenőrzés jelentős felhőbiztonsági kockázatot jelenthet, mivel a rendszereket és az adatokat sebezhetővé teheti a támadásokkal szemben.

A félrekonfigurálások akkor fordulhatnak elő, ha a felhő erőforrásokat nem megfelelően konfigurálják, vagy ha a biztonsági ellenőrzéseket nem megfelelően hajtják végre. Ez az adatok nem szándékos feltárásához, nem biztonságos hálózati konfigurációkhoz vagy az erőforrásokhoz való jogosulatlan hozzáféréshez vezethet.

A nem megfelelő módosítás-ellenőrzés is vezethet félrekonfigurálásokhoz és sebezhetőségekhez, mivel a felhőkörnyezetek módosításait nem vizsgálják vagy tesztelik megfelelően. Ezáltal a rendszerek nyitva maradhatnak a támadások előtt, vagy váratlan leállásokat okozhatnak. Ezért kritikus fontosságú annak biztosítása, hogy a felhőkörnyezetek megfelelően legyenek konfigurálva, és a változtatásokat gondosan kezeljék, hogy csökkentsék ezeket a kockázatokat és minimalizálják az ilyen típusú felhőbiztonsági fenyegetéseket.

4. Felhőbiztonsági kérdések az architektúrában és a stratégiában

Az architektúra és a stratégia problémái sebezhetőségekhez és gyengeségekhez vezethetnek a felhőalapú rendszer általános biztonsági helyzetében. Egy rosszul megtervezett felhőarchitektúra például olyan biztonsági réseket tartalmazhat, amelyeket a támadók kihasználhatnak, például elégtelen szegmentáltság vagy nem megfelelő hozzáférés-ellenőrzés.

Hasonlóképpen, egy hibás biztonsági stratégia nem kezelheti az összes releváns fenyegetést, vagy nem biztosít megfelelő védelmet az érzékeny adatok vagy kritikus erőforrások számára. Ennek eredményeképpen kulcsfontosságú a felhőarchitektúrák és a biztonsági stratégiák gondos megtervezése és végrehajtása, hogy mérsékelni lehessen ezeket a kockázatokat, és biztosítani lehessen a felhőalapú rendszerek és adatok biztonságát.

5. Insecure szoftverfejlesztés

Ha a szoftvert megfelelő biztonsági tesztelés és kódolási gyakorlatok nélkül fejlesztik, az kihasználható sebezhetőségeket tartalmazhat, amelyeket a támadók jogosulatlan hozzáférés megszerzésére vagy támadások indítására használhatnak fel. Felhőkörnyezetben ez több felhasználót vagy akár egész szervezeteket is érinthet, mivel ugyanazt a szoftvert gyakran több különböző ügyfél használja.

Emiatt kulcsfontosságú annak biztosítása, hogy a felhőalapú rendszerek szoftverfejlesztése szigorú biztonsági gyakorlatokat kövessen, beleértve a kódellenőrzéseket, a tesztelést és a biztonságos kódolási szabványokat, hogy csökkentsék ezeket a kockázatokat, és biztosítsák a felhőalapú rendszerek és adatok biztonságát.

PHP- és Python-alapú alkalmazásai biztonságának megőrzése érdekében fontolóra veheti a TuxCare kiterjesztett életciklus-támogatását, amely csomagfrissítéseket kínál a PHP és a Python életciklusának végét jelentő verziókhoz.

6. Rendszer sebezhetőségek

A javítatlan rendszer sebezhetőségek az egyik fő oka annak, hogy a szervezeteknél adatvesztés és adatbetörés történik. Az ismert sebezhetőségek rosszindulatú játszóteret jelentenek a támadók számára. Ide tartoznak a nulladik napi kihasználások és a sebezhető konfigurációk is.

E kockázatok mérséklésének ideális útja a rendszer sebezhetőségének azonosítása és az automatikus javítások mielőbbi telepítése. Az élő foltozás lehetővé teszi a vállalatok számára a javítások telepítését anélkül, hogy újra kellene indítaniuk a rendszereket, vagy meg kellene várniuk a tervezett leállási időt, így a lehető leggyorsabban foltozhatnak, ahelyett, hogy a biztonsági frissítéseket az előre egyeztetett karbantartási ablakok elérkezéséig késleltetnék.

Ez segíthet megakadályozni, hogy a támadók kihasználják az ismert sebezhetőségeket, mielőtt azokat más átfogó sebezhetőségkezelési gyakorlatok révén kezelhetnék.

7. Véletlen felhőadatok közzététele

A nem szándékos adatfeltárások oda vezethetnek, hogy érzékeny adatok rossz kezekbe kerülhetnek. Ez akkor fordulhat elő, ha a felhasználók véletlenül rossz címzettekkel osztanak meg adatokat, vagy rosszul konfigurálják a felhőalapú tárolási beállításokat, és így az adatok nyilvánosan hozzáférhetővé válnak. Emellett a harmadik fél felhőszolgáltatók is véletlenül nyilvánosságra hozhatnak adatokat konfigurációs hibák vagy egyéb problémák miatt.

A véletlen adatközlés mindkét esetben jelentős hírnévbeli és pénzügyi károkat okozhat a szervezeteknek, valamint jogi és szabályozási következményekkel járhat. Ezért kulcsfontosságú a megfelelő hozzáférés-ellenőrzések és adatvédelmi intézkedések végrehajtása a felhőalapú rendszerekben történő véletlenszerű adatközlés megelőzése érdekében.

8. A szerver nélküli és konténer munkaterhelések helytelen konfigurálása és kihasználása

A szerver nélküli és konténer munkaterhelések hibás konfigurálása és kihasználása az egyik legjelentősebb felhőbiztonsági fenyegetés lehet, mivel a rendszereket és az adatokat jogosulatlan hozzáférésnek és támadásoknak teheti ki. A szervermentes és konténertechnológia számos előnyt kínál, de új felhőbiztonsági kockázatokat is bevezet, például a nem biztonságos hálózati konfigurációkat, a gyenge hozzáférés-ellenőrzéseket és magának a konténer- vagy szervermentes alkalmazásnak a sebezhetőségeit.

A támadók ezeket a sebezhetőségeket kihasználva hozzáférhetnek érzékeny adatokhoz, támadásokat indíthatnak, vagy veszélyeztethetik a teljes felhőkörnyezetet. Ennek eredményeképpen elengedhetetlen a szerver nélküli és konténer munkaterhelések megfelelő konfigurálása és felügyelete, hogy megelőzzük ezeket a fenyegetéseket, és biztosítsuk a felhőalapú rendszerek és adatok biztonságát.

9. Szervezett bűnözés, hackerek és APT-csoportok

Ezek a rosszindulatú szereplők rendelkeznek a készségekkel, erőforrásokkal és motivációval ahhoz, hogy kifinomult és célzott támadásokat indítsanak a felhőalapú rendszerek és adatok ellen. Ezek a csoportok különféle taktikákat - például social engineering, adathalászat és rosszindulatú programok elleni támadások - alkalmazhatnak, hogy jogosulatlan hozzáférést szerezzenek érzékeny információkhoz vagy veszélyeztessék a felhőalapú infrastruktúrát.

Emellett kihasználhatják a felhő anonimitását és globális elérhetőségét, hogy több helyről indítsanak támadásokat, vagy hogy a felhő erőforrásait más célpontok elleni támadásokhoz használják fel. Ennek eredményeképpen elengedhetetlen a robusztus biztonsági intézkedések, például a hozzáférés-ellenőrzés, a felügyelet és a fenyegetések felderítése, hogy megvédjék a felhőalapú rendszereket és adatokat az ilyen típusú fenyegetésekkel szemben.

10. Felhőalapú tárolási adatok kiszivárgása

Ez a felhőalapú tárolókban tárolt érzékeny adatok kiberbűnözők vagy rosszindulatú bennfentesek általi jogosulatlan hozzáférését és ellopását jelenti. Ez az egyik legsúlyosabb felhőbiztonsági fenyegetés, mivel a felhőalapú tárolás gyakran tartalmaz értékes és bizalmas információkat, többek között személyes adatokat, szellemi tulajdont, pénzügyi nyilvántartásokat és egyéb érzékeny anyagokat.

Ha ilyen adatokat lopnak el, az a magánszemélyek és szervezetek számára hírnévkárosodást, pénzügyi veszteségeket, jogi felelősséget és egyéb súlyos következményeket eredményezhet. Ezért a felhőalapú tárolási adatok kiszivárgásának megakadályozása kritikus fontosságú a felhőalapú rendszerek és adatok biztonságának és integritásának fenntartása szempontjából.