A Google Cloud Platform (GCP, ma már gyakran csak Google Cloud) a Google nyilvános felhője: virtuális gépek, konténerfuttatás, adatbázisok, tárhely és adatelemző szolgáltatások, óradíj helyett jellemzően másodpercalapú elszámolással. Kisebb cégeknél gyakran csak a Google Workspace (levelezés, Drive, naptár) miatt merül fel a Google neve, pedig a két termék külön világ: a Workspace kész irodai szolgáltatás, a GCP pedig építőkocka, amelyből neked kell összerakni az infrastruktúrát.
Ebben a cikkben azt nézzük meg, mikor jó választás a Google Cloud Platform egy kis- vagy középvállalatnak, mikor nem, és mire figyelj, ha belevágsz.
Mit kínál a Google Cloud Platform?
A GCP több mint száz szolgáltatásából egy kisebb cégnek általában csak néhány kell. A legfontosabbak, mellettük az AWS-es megfelelőjükkel:
| GCP szolgáltatás | Mire való? | AWS-es megfelelő |
|---|---|---|
| Compute Engine | Virtuális gépek (Linux vagy Windows) | EC2 |
| Cloud Run | Konténerek futtatása szerver nélkül, kérésalapú díjjal | App Runner, Fargate |
| Google Kubernetes Engine (GKE) | Menedzselt Kubernetes | EKS |
| Cloud SQL | Menedzselt MySQL, PostgreSQL és SQL Server | RDS |
| Cloud Storage | Objektumtárhely fájloknak, mentéseknek | S3 |
| BigQuery | Adattárház nagy adatmennyiségek lekérdezéséhez | Redshift, Athena |
A projekt (project) a GCP alapegysége: minden erőforrás egy projekthez tartozik, a projektek pedig egy számlázási fiókhoz (billing account). Ha minden alkalmazásnak és környezetnek (teszt, éles) külön projektet adsz, a költségek és a jogosultságok is átláthatók maradnak.
Mikor jó választás a Google Cloud Platform?
Konténeres webalkalmazásoknál. A Cloud Run a GCP egyik legerősebb szolgáltatása: feltöltesz egy Docker-image-et, és a platform elindítja, skálázza, HTTPS-t ad elé, és csak a kérések kiszolgálásának idejéért fizetsz. Egy kis forgalmú belső alkalmazás vagy API így akár havi néhány euróból is kijöhet, mert ha nincs kérés, nem fut példány.
Ha Kubernetest használnál. A Kubernetes a Google-nél született, és a GKE ma is az egyik legkényelmesebb menedzselt változat. Autopilot módban a csomópontokkal sem kell foglalkoznod: a fürt kezelési díja mellett a podok által kért processzorért és memóriáért fizetsz.
Adatelemzésnél. A BigQuery-ben terabájtos adathalmazokat is lekérdezhetsz SQL-lel, saját adatbázisszerver nélkül. Ha a cég már a Google Analytics vagy a Google Ads adataival dolgozik, ezek közvetlenül exportálhatók BigQuery-be.
Ha a Google-ökoszisztémában vagy. Ha a cég Workspace-t használ, a felhasználók és a csoportok a GCP jogosultságkezelésében (IAM) is megjelennek, nem kell külön fiókokat fenntartani.
Ha átlátható árazást szeretnél. A GCP a legtöbb erőforrást másodpercre pontosan számlázza, és bizonyos géptípusoknál automatikus kedvezményt ad, ha egy gép a hónap nagy részében fut (sustained use discount). Az AWS-hez képest kevesebb a rejtett beállítás és a régiónként eltérő különlegesség.
Mikor nem a GCP a jó válasz?
- Egyetlen hagyományos szerverhez. Ha egy webáruházat vagy néhány WordPress-oldalt futtatnál egy gépen, egy VPS-szolgáltatónál vagy az OVHcloudnál ugyanaz a teljesítmény jellemzően olcsóbb, és a díj fix. A VPS működéséről részletesebben a tárhelymárkánk, az aWh blogján írtunk.
- Erősen Microsoft-alapú környezetben. Ha Active Directoryra, Microsoft 365-re és Windows-szerverekre épül minden, az Azure-ral kevesebb a súrlódás.
- Ha fix havidíj kell. A felhőben a számla a használattól függ. A kimenő adatforgalomért (egress) például fizetni kell, és egy rosszul beállított szolgáltatás vagy egy hirtelen forgalomnövekedés meglepetést okozhat.
- Ha senki nem fogja üzemeltetni. A GCP nem „bekapcsolod és kész” szolgáltatás: a hálózatot, a tűzfalszabályokat, a mentést és a frissítéseket valakinek be kell állítania és karban kell tartania.
Melyik régiót válaszd?
Magyarországon nincs GCP-régió, a legközelebbiek:
| Régió | Helyszín |
|---|---|
europe-central2 |
Varsó |
europe-west3 |
Frankfurt |
europe-west10 |
Berlin |
europe-west8 |
Milánó |
Az adatvédelmi szempontból is egyszerűbb, ha az adatok az EU-n belül maradnak; ezt a régió kiválasztásával és szervezeti szabályzattal (organization policy) is rögzítheted, hogy senki ne hozzon létre erőforrást máshol. Figyelj arra, hogy nem minden szolgáltatás és géptípus érhető el minden régióban, és az árak régiónként eltérnek: Frankfurt általában drágább, mint az amerikai régiók.
Mennyibe kerül?
Új fiókkal 300 dolláros kreditet kapsz, amelyet 90 napig használhatsz el, a próbaidőszak alatt pedig a Google nem terheli a kártyádat. Emellett van egy tartós ingyenes keret (Free Tier) is, például havi egy e2-micro virtuális gép és 30 GB szabványos lemez, vagy a Cloud Runban havi kétmillió kérés. Az ingyenes e2-micro azonban csak három amerikai régióban (us-west1, us-central1, us-east1) jár, ezért éles, magyar ügyfeleket kiszolgáló rendszerre nem való – tanulásra és kísérletezésre viszont jó. A pontos feltételek a Google Cloud ingyenes kínálatának oldalán olvashatók.
Éles használatnál a fő költségtényezők:
- Számítási kapacitás: a virtuális gépek mérete és futási ideje. Egy vagy három éves vállalással (committed use discount) jelentős kedvezmény kapható, a megszakítható Spot VM-ek pedig sokkal olcsóbbak olyan feladatokra, amelyek elviselik a leállítást.
- Tárhely: lemezek, pillanatképek (snapshot), objektumtár.
- Hálózat: a kimenő forgalom, a nyilvános IP-címek és a terheléselosztók.
- Menedzselt szolgáltatások: egy Cloud SQL-példány drágább, mint ugyanaz az adatbázis egy saját virtuális gépen, cserébe a mentést, a frissítést és a feladatátvételt a Google végzi.
Kedvező fejlemény, hogy a Google 2024 januárjában eltörölte az adatkiviteli díjat azoknak, akik teljesen elköltöznek a GCP-ről. Ez nem vonatkozik a mindennapi forgalomra, de csökkenti a bezártság (vendor lock-in) kockázatát.
Így kezdj bele
Egy kisebb cég GCP-környezeténél ezeket a lépéseket javasoljuk az első alkalmazás előtt:
- Szervezet és projektek. Ha van céges Workspace- vagy Cloud Identity-tartományod, hozd létre a szervezetet (organization), és a projekteket alá tedd, ne magánfiókhoz kötve.
- Költségkeret és riasztás. Állíts be budgetet riasztásokkal. Fontos: a riasztás nem állítja le a szolgáltatásokat, csak értesít.
- Jogosultságok. Senki ne dolgozzon tulajdonosi (Owner) szerepkörrel a mindennapokban, és minden fiókon legyen kétlépcsős azonosítás.
- Régiószabály. Rögzítsd szervezeti szabályzattal, mely régiókban jöhet létre erőforrás.
- Infrastruktúra kódként. Már az elején érdemes Terraformmal leírni az erőforrásokat, hogy a környezet reprodukálható és dokumentált legyen.
A parancssori eszközzel (gcloud) egy varsói Debian-szerver és egy havi költségkeret így hozható létre:
gcloud compute instances create web-1 \
--zone=europe-central2-a \
--machine-type=e2-small \
--image-family=debian-12 \
--image-project=debian-cloud
gcloud billing budgets create \
--billing-account=XXXXXX-XXXXXX-XXXXXX \
--display-name="Havi keret" \
--budget-amount=100EUR \
--threshold-rule=percent=0.5 \
--threshold-rule=percent=0.9
A költségkeret pénzneme meg kell egyezzen a számlázási fiók pénznemével.
GCP, AWS vagy OVHcloud?
Nincs általános győztes. Az AWS a legszélesebb kínálatú és a legelterjedtebb, ezért ahhoz találni a legtöbb szakembert és leírást – az árazása viszont a legösszetettebb: az AWS bejelentése szerint például 2024 februárja óta minden nyilvános IPv4-címért külön óradíjat kell fizetni. A GCP a konténeres és adatközpontú munkáknál erős, és egyszerűbb a kezelése. Az OVHcloud európai szolgáltató, kiszámítható díjakkal és olcsó adatforgalommal, kevesebb menedzselt szolgáltatással. Kisebb cégeknél gyakran az a jó megoldás, ha a hagyományos szerverek egy kiszámítható árú szolgáltatónál futnak, és csak azok a részek kerülnek a GCP-re vagy az AWS-re, amelyeknél a menedzselt szolgáltatás valódi előnyt ad.
Ha már Google Workspace-t használtok, a Workspace-migrációról szóló cikkünk is hasznos lehet. GCP-, AWS- és OVHcloud-környezetek tervezésében, kialakításában és üzemeltetésében segítünk; erről a Felhő és DevOps oldalon olvashatsz.