A DevOps a development (fejlesztés) és az operations (üzemeltetés) szavak összevonása. Olyan munkamódot jelent, amelyben a fejlesztők és az üzemeltetők nem egymásnak adják át a szoftvert, hanem közösen felelnek érte a teljes életútja során: a megírástól a telepítésen át az éles működésig. A cél a gyakori, kis és megbízható kiadás.
A DevOps tehát nem egy program, amelyet telepíteni lehet, és nem is egy pozíció neve – bár a „DevOps-mérnök” ma már elterjedt munkakör. Elsősorban szemlélet, amelyet néhány jól körülhatárolható gyakorlat és eszköz tesz kézzelfoghatóvá.
Honnan jön a DevOps?
A hagyományos szervezetekben a fejlesztés és az üzemeltetés két külön csapat volt, eltérő céllal. A fejlesztőket azért értékelték, mert új funkciókat szállítottak – vagyis változást. Az üzemeltetőket azért, mert a rendszer stabilan futott – vagyis a változás hiányáért. A kettő között „fal” állt: a fejlesztők átdobták rajta a kész kódot, az üzemeltetők pedig próbálták élesben működésre bírni.
Ennek a következménye a ritka, nagy, kockázatos kiadás volt, és az, hogy hiba esetén a két csapat egymásra mutogatott. A DevOps kifejezés 2009-ben, az első DevOpsDays konferencia (Gent, Belgium) körül terjedt el, és erre a problémára adott választ: ha a két csapat közös célért, közös eszközökkel dolgozik, a változás és a stabilitás nem zárja ki egymást.
Mit jelent a gyakorlatban?
A DevOpsot gyakran a CALMS betűszóval foglalják össze:
| Jelentés | A gyakorlatban | |
|---|---|---|
| Culture | Kultúra | Közös felelősség, hibáztatás nélküli hibaelemzés |
| Automation | Automatizálás | CI/CD, infrastruktúra kódként, automatikus tesztek |
| Lean | Karcsú működés | Kis lépések, gyors visszajelzés, felesleges várakozás nélkül |
| Measurement | Mérés | Monitorozás, naplózás, a kiadási folyamat mérőszámai |
| Sharing | Megosztás | Közös dokumentáció, tudásmegosztás, közös ügyelet |
Ezekből a következő konkrét gyakorlatok lesznek:
- Minden a verziókezelőben. Nemcsak az alkalmazás kódja, hanem a szerverek, a konténerek és a pipeline-ok leírása is Gitben él.
- CI/CD. Minden változás automatikusan buildelődik, tesztelődik és kiadásra kész lesz. Erről külön cikkünk szól: Mi az a CI/CD?
- Infrastruktúra kódként. A szervereket és a felhőerőforrásokat leíró fájlok (Ansible, Terraform és társaik) alapján lehet felépíteni, kézi kattintgatás nélkül, bármikor újra.
- Egyforma környezetek. A fejlesztői, a teszt- és az éles környezet ugyanabból a leírásból készül, például ugyanabból a Docker-image-ből.
- Monitorozás és riasztás. A csapat előbb tud a hibáról, mint az ügyfél, és látja, hogyan hatott egy-egy kiadás.
- Kis, gyakori kiadások. Egy kis változásnál könnyű megtalálni, mi rontotta el a rendszert, és könnyű visszalépni.
Hogyan mérhető a DevOps?
A Google-höz tartozó DORA (DevOps Research and Assessment) kutatócsoport hosszú ideig négy mérőszámmal írta le, mennyire jól működik egy csapat szoftverszállítása:
- Kiadási gyakoriság (deployment frequency): milyen gyakran kerül ki új verzió élesbe.
- Átfutási idő (change lead time): mennyi idő telik el egy commit és az éles kiadása között.
- Hibás kiadások aránya (change fail rate): a kiadások hány százaléka okoz hibát, amelyet azonnal javítani vagy visszavonni kell.
- Helyreállítási idő (failed deployment recovery time): egy hibás kiadás után mennyi idő alatt áll helyre a szolgáltatás.
A DORA 2024-ben egy ötödiket is felvett: az újratelepítési arányt (rework rate), vagyis a nem tervezett, egy éles hiba miatt szükségessé vált kiadások arányát. A mérőszámok együtt a sebességet és a stabilitást mérik. A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a kettő nem egymás ellentéte: a legjobban teljesítő csapatok egyszerre gyorsak és stabilak – éppen azért, mert sokszor, kis lépésekben adnak ki.
Mi nem a DevOps?
- Nem egy eszköz. Egy Jenkins-szerver vagy egy Kubernetes-klaszter attól még nem DevOps, hogy a csapat használja.
- Nem az, hogy a fejlesztők üzemeltetnek mindent. Az üzemeltetési tudás nem tűnik el, csak a csapat része lesz, és a munka nagy része automatizálódik.
- Nem csak nagy cégeknek szól. Kis csapatnál gyorsabban bevezethető, mert kevesebb a szervezeti határ.
- Nem kell hozzá Kubernetes. Egy jól automatizált Docker Compose vagy egy menedzselt felhőszolgáltatás sok esetben egyszerűbb és olcsóbb.
Mit csinál egy DevOps-mérnök?
A DevOps-mérnök jellemzően az a szakember, aki a fejlesztés és az üzemeltetés közötti automatizálást építi és tartja karban: CI/CD pipeline-okat ír, infrastruktúrát kódként kezel, konténerizál, felhőkörnyezetet tervez, monitorozást állít be. Jó esetben nem egyedül „csinálja a DevOpsot”, hanem olyan eszközöket ad a fejlesztők kezébe, amelyekkel maguk is biztonságosan tudnak kiadni.
Rokon fogalmak
| Fogalom | Mit jelent? |
|---|---|
| DevSecOps | A biztonsági ellenőrzések (függőségvizsgálat, titokkeresés, sérülékenységszkennelés) beépítése a pipeline-ba, nem a kiadás utánra hagyva |
| GitOps | A kívánt állapot (mi fusson, milyen beállításokkal) egy Git-repóban van leírva, és a rendszer ehhez igazodik; a változtatás egy commit. Egy gyakorlati példa: PHP-alkalmazás konténerbe költöztetése GitOps-szemlélettel |
| SRE | Site Reliability Engineering: a Google-nél kialakult megközelítés, amely az üzemeltetést szoftverfejlesztési feladatként kezeli, mérhető megbízhatósági célokkal |
| Platform engineering | Belső fejlesztői platform építése, amelyen a csapatok önkiszolgáló módon indíthatnak környezetet és adhatnak ki |
Hol kezdd egy 3–10 fős csapatnál?
Egy kis fejlesztőcsapatnak nem kell átszervezés vagy új pozíció ahhoz, hogy DevOps-szemlélettel dolgozzon. Egy jól bevált sorrend:
- Tegyetek mindent verziókezelésbe, a szerverbeállításokat és a telepítési lépéseket is.
- Automatizáljátok a teszteket, hogy minden pushra lefussanak.
- Konténerizáljátok az alkalmazást, hogy a fejlesztői gép és a szerver ugyanazt futtassa.
- Automatizáljátok a kiadást: először a tesztkörnyezetbe, aztán egy gombnyomásos éles telepítéssel.
- Állítsatok be monitorozást és riasztást, hogy egy hiba ne az ügyféltől derüljön ki.
- Írjátok le és próbáljátok ki a visszaállítást, a mentésből való helyreállítással együtt.
Sok kis csapatnál nincs saját üzemeltető, és nem is lenne teljes munkaidős feladata. Ilyenkor jól működik, ha egy külső partner építi fel a pipeline-t, az infrastruktúrát és a monitorozást, a csapat pedig a mindennapokban már maga használja. Ebben segítünk a Felhő és DevOps szolgáltatásunkkal.