A CI/CD a continuous integration (folyamatos integráció) és a continuous delivery vagy continuous deployment (folyamatos szállítás, illetve telepítés) rövidítése. Azt a gyakorlatot jelenti, hogy a kódváltozásokat egy automatikus folyamat – a CI/CD-pipeline – minden alkalommal lefordítja, leteszteli és kiadásra kész állapotba hozza, sőt akár ki is telepíti, emberi kézimunka nélkül.
A cél egyszerű: a kiadás ne egy félve várt, kézzel végigkattintott esemény legyen, hanem egy unalmas, megismételhető lépés, amely naponta többször is lefuthat.
Mit jelent a CI (folyamatos integráció)?
Folyamatos integrációról akkor beszélünk, ha a fejlesztők gyakran, akár naponta többször összefésülik a munkájukat a közös ágba, és minden ilyen változtatásnál automatikusan lefut a build és a tesztek. Ha valami eltörik, percek alatt kiderül – amíg a fejlesztő még fejben tartja, mit módosított –, és nem hetekkel később, egy nagy összefésülésnél.
A CI-hoz három dolog kell:
- verziókezelés (Git), amelyben minden változás egy commit,
- automatikus tesztek, amelyek gép által ellenőrizhetővé teszik, hogy a kód működik,
- egy CI-szerver, amely minden pushra lefuttatja őket.
Mit jelent a CD: delivery vagy deployment?
A „CD” két, egymáshoz közeli dolgot jelölhet. A különbség az utolsó lépésben van: egy ember indítja-e az éles telepítést, vagy magától megtörténik.
| Continuous delivery | Continuous deployment | |
|---|---|---|
| Magyarul | Folyamatos szállítás | Folyamatos telepítés |
| Mi automatikus? | Build, tesztek, kiadható csomag, telepítés tesztkörnyezetbe | Minden, az éles telepítéssel együtt |
| Éles kiadás | Egy ember indítja, egy kattintással | Magától megtörténik, ha minden teszt zöld |
| Kinek való? | A legtöbb csapatnak ezzel érdemes kezdeni | Erős tesztlefedettségű, érett csapatoknak |
A continuous delivery is óriási lépés a kézi kiadáshoz képest: az éles telepítés ugyanazt az automatikus folyamatot használja, mint a teszt, csak az indítás marad emberi döntés.
Mi az a CI/CD-pipeline?
A pipeline az a lépéssor, amely egy commitból telepített alkalmazást csinál. A lépéseket szakaszokba (stage) szervezik; egy szakasz csak akkor indul, ha az előző sikeres volt. Egy tipikus pipeline:
- Build: a függőségek telepítése, a kód lefordítása vagy egy konténer-image elkészítése.
- Teszt: egység- és integrációs tesztek, kódstílus-ellenőrzés, statikus elemzés.
- Biztonsági ellenőrzés: sérülékeny függőségek és bekerült jelszavak keresése.
- Csomagolás: a kiadható termék (például egy Docker-image) feltöltése egy registrybe, a commit azonosítójával megjelölve.
- Telepítés tesztkörnyezetbe (staging): automatikusan, minden változásnál.
- Telepítés élesbe: egy kattintással (delivery) vagy automatikusan (deployment).
Fontos elv, hogy a tesztkörnyezetbe és az élesbe ugyanaz a csomag kerüljön. Ha az éles telepítésnél újra buildelsz, már nem pontosan azt adod ki, amit leteszteltél.
Egy egyszerű pipeline GitLab CI-jal
A GitLab CI-ban a pipeline-t a repó gyökerében lévő .gitlab-ci.yml fájl írja le. Az alábbi példa egy PHP-alkalmazást tesztel, Docker-image-et épít belőle, majd automatikusan telepíti a tesztkörnyezetbe, élesbe pedig egy gombnyomásra:
stages:
- test
- build
- deploy
test:
stage: test
image: composer:2
script:
- composer install --no-interaction --prefer-dist
- vendor/bin/phpunit
build:
stage: build
image: docker:27
services:
- docker:27-dind
variables:
DOCKER_TLS_CERTDIR: "/certs"
script:
- echo "$CI_REGISTRY_PASSWORD" | docker login -u "$CI_REGISTRY_USER" --password-stdin "$CI_REGISTRY"
- docker build -t "$CI_REGISTRY_IMAGE:$CI_COMMIT_SHORT_SHA" .
- docker push "$CI_REGISTRY_IMAGE:$CI_COMMIT_SHORT_SHA"
rules:
- if: $CI_COMMIT_BRANCH == $CI_DEFAULT_BRANCH
deploy_staging:
stage: deploy
script:
- ./deploy.sh staging "$CI_COMMIT_SHORT_SHA"
environment: staging
rules:
- if: $CI_COMMIT_BRANCH == $CI_DEFAULT_BRANCH
deploy_production:
stage: deploy
script:
- ./deploy.sh production "$CI_COMMIT_SHORT_SHA"
environment: production
rules:
- if: $CI_COMMIT_BRANCH == $CI_DEFAULT_BRANCH
when: manual
Néhány dolog, amit érdemes megfigyelni:
- A tesztek minden ágon, minden pushra lefutnak (az eredményük a merge requestben is látszik), a build és a telepítés viszont csak a fő ágon.
- Az image címkéje a commit rövid azonosítója (
$CI_COMMIT_SHORT_SHA), így mindig pontosan tudható, melyik kód fut, és a visszaállás egy korábbi címke telepítése. - A
CI_REGISTRY_*változókat a GitLab adja, jelszót nem kell a repóba írni. - A
deploy.sha saját telepítési lépéseidet tartalmazza: SSH-n keresztül egydocker compose pull && docker compose up -d, egy Kubernetes-frissítés vagy egy felhőszolgáltatás API-hívása. - A
when: manualmiatt ez continuous delivery: az éles telepítés egy gomb a GitLab felületén. Ha kiveszed, continuous deployment lesz belőle.
GitLab CI, GitHub Actions vagy Jenkins?
| Eszköz | Hol él a leírás? | Jellemzően kinek |
|---|---|---|
| GitLab CI | .gitlab-ci.yml a repóban |
Akinek a kódja GitLabon van (felhőben vagy saját szerveren); beépített registry és környezetkezelés |
| GitHub Actions | .github/workflows/*.yml |
GitHubon tárolt projektekhez; nagy kész lépéskönyvtár (actions) |
| Jenkins | Jenkinsfile a repóban, plusz a Jenkins-szerver beállításai |
Ahol már van Jenkins, vagy nagyon egyedi, sok rendszert összekötő folyamat kell |
| AWS CodePipeline | AWS-konzol vagy infrastruktúra-kód | AWS-en futó alkalmazásokhoz, AWS-szolgáltatásokba telepítve |
A legtöbb esetben az a jó választás, ahol a kód már most is van: GitLab-repóhoz GitLab CI, GitHub-repóhoz GitHub Actions. Egy külön Jenkins-szerver üzemeltetése önmagában is feladat.
Mikor éri meg egy kis csapatnak?
Szinte mindig, ha az alábbiak közül bármelyik ismerős:
- a kiadás FTP-feltöltés vagy egy SSH-n kézzel lefuttatott parancssor,
- csak egy ember tudja, hogyan kell kiadni,
- pénteken senki sem mer telepíteni,
- „nálam működik” – csak a szerveren nem.
Nem kell mindent egyszerre bevezetni. Egy jó sorrend:
- Minden pushra fussanak le automatikusan a tesztek (ha még nincsenek, kezdd néhány kritikus folyamattal).
- A kiadható csomag (image vagy archívum) a pipeline-ban készüljön, ne egy fejlesztő gépén.
- A tesztkörnyezetbe automatikusan kerüljön ki minden változás.
- Az éles telepítés legyen egyetlen gomb, és legyen kipróbált visszaállási lépés.
Gyakori hibák
- Jelszavak a repóban. A titkokat a CI-eszköz védett változóiban kell tárolni (GitLabon masked és protected változóként), soha nem a kódban.
- Lassú pipeline. Ha egy futás fél óráig tart, a fejlesztők megkerülik. A függőségek gyorsítótárazása és a párhuzamos jobok sokat segítenek.
- Nincs visszaállás. Ha minden kiadás egyedi címkét kap, a visszaállás csak egy korábbi címke újratelepítése.
- Instabil tesztek. Az időnként ok nélkül elbukó tesztek miatt a csapat megszokja, hogy a piros pipeline „nem számít”. Ezeket javítani vagy kivenni kell.
- Kézzel módosított szerverek. Ha a szerver beállításait kézzel változtatják, a pipeline egy idő után nem azt a környezetet kapja, amire számít. Erre az a megoldás, ha az infrastruktúrát is kódként kezelitek.
Gyakori kérdések
A CI/CD csak nagy cégeknek való? Nem. Egy kétfős csapatnak is megéri, sőt ott a legnagyobb a nyereség: nincs külön ember, aki a kiadásokkal foglalkozna, így az automatizálás egyenesen fejlesztési időt szabadít fel.
Kell hozzá Kubernetes vagy Docker? Nem kötelező. Egy pipeline telepíthet hagyományos szerverre is. A konténerek viszont sokat egyszerűsítenek, mert ugyanaz az image fut a tesztben és élesben.
Mi a különbség a CI/CD és a DevOps között? A DevOps egy tágabb munkamód, amelyben a fejlesztés és az üzemeltetés közösen felel a szoftverért; a CI/CD ennek az egyik legfontosabb eszköze. Bővebben: Mi az a DevOps?
Hogyan csináljuk mi?
Egy nemrég befejezett projektben egy cPanelen futó PHP-alkalmazást költöztettünk konténerekbe, GitLab-pipeline-nal, Portainerrel és Traefikkel: a PHP-alkalmazás konténerbe költöztetése GitOps-szemlélettel cikkben leírtuk, mit építettünk, és mibe futottunk bele.
Ha nálatok még kézi a kiadás, és szeretnétek automatizálni, a Felhő és DevOps oldalon olvashatjátok, miben tudunk segíteni.