Alhálózati maszk és CIDR: IPv4-alhálózatok tervezése a gyakorlatban

Egy szerver hálózati beállításánál két adat mindig együtt jár: az IP-cím és az alhálózati maszk. A maszk mondja meg, hogy a cím melyik része azonosítja a hálózatot, és melyik az eszközt, vagyis hogy a gép kivel beszélhet közvetlenül, és mikor kell az átjáróhoz (gatewayhez) fordulnia.

Ebben a cikkben összefoglaljuk, hogyan épül fel egy IPv4-cím, mi a kapcsolat a maszk és a CIDR-prefix (például /24) között, és hogyan érdemes alhálózatokat tervezni irodába, szerverterembe és felhős VPC-be.

Az IPv4-cím felépítése: hálózati és gépazonosító rész

Az IPv4-cím egy 32 bites szám, amelyet négy, ponttal elválasztott, 0 és 255 közötti számként írunk le (például 192.168.10.37). Minden szám egy bájtot, azaz 8 bitet jelöl. A cím két részből áll:

  • a hálózati rész azonosítja az alhálózatot, ez az egy alhálózatban lévő összes gépnél azonos,
  • a gépazonosító (host) rész az alhálózaton belül különbözteti meg az eszközöket.

Hogy hol a határ a kettő között, azt a cím önmagában nem árulja el; ehhez kell a maszk. Régen a címosztályok (A, B, C) rögzítették ezt a határt; erről a tárhelymárkánk, az aWh blogján részletesebben is írtunk. Az osztályokat 1993 óta a rugalmasabb CIDR (Classless Inter-Domain Routing) váltotta fel, ma már csak a prefix számít.

Az alhálózati maszk és a CIDR-prefix

Az alhálózati maszk szintén 32 bit: elöl egyesekből áll (ezek jelölik a hálózati részt), utána nullákból (a gépazonosító rész). A CIDR-jelölés egyszerűen megszámolja az egyeseket. A 255.255.255.192 maszk binárisan 26 darab egyes és 6 nulla, ezért ugyanaz, mint a /26.

Nézzük a 192.168.10.37/26 címet:

  Binárisan (utolsó bájt) Decimálisan
Cím 00100101 192.168.10.37
Maszk 11000000 255.255.255.192
Hálózati cím (cím ÉS maszk) 00000000 192.168.10.0
Broadcast-cím (minden host-bit 1) 00111111 192.168.10.63

A hálózat tehát 192.168.10.0/26, a kiosztható címek 192.168.10.1-től 192.168.10.62-ig tartanak, ez 62 cím. Az első (hálózati) és az utolsó (broadcast) cím hagyományosan nem adható ki gépnek.

Gyakori prefixek táblázata

Prefix Alhálózati maszk Címek száma Kiosztható Tipikus felhasználás
/16 255.255.0.0 65 536 65 534 Egy teljes telephely vagy VPC tartománya
/20 255.255.240.0 4 096 4 094 Nagyobb felhős alhálózat
/22 255.255.252.0 1 024 1 022 Nagy irodai vagy Wi-Fi-hálózat
/23 255.255.254.0 512 510 Közepes iroda
/24 255.255.255.0 256 254 Egy VLAN, egy kisebb iroda
/25 255.255.255.128 128 126 Fél /24, szerverszegmens
/26 255.255.255.192 64 62 Szerverek, menedzsmenthálózat
/27 255.255.255.224 32 30 Kis szegmens, DMZ
/28 255.255.255.240 16 14 Szolgáltatótól kapott kis nyilvános blokk
/29 255.255.255.248 8 6 Néhány nyilvános cím
/30 255.255.255.252 4 2 Pont–pont kapcsolat két router között
/31 255.255.255.254 2 2* Pont–pont kapcsolat (RFC 3021)
/32 255.255.255.255 1 1* Egyetlen gép (tűzfalszabály, útvonal, loopback)

* A /31 és a /32 különleges eset: itt nincs külön hálózati és broadcast-cím.

Fejben számoláshoz elég egy szabály: minden egy bittel rövidebb prefix megduplázza a címek számát, a kiosztható címek száma pedig 2^(32 − prefix) − 2.

Privát címtartományok (RFC 1918)

Belső hálózatokra az RFC 1918 három tartományt foglal le, ezek az interneten nem irányíthatók, és bárki szabadon használhatja őket:

Tartomány CIDR Címek száma
10.0.0.0 – 10.255.255.255 10.0.0.0/8 kb. 16,7 millió
172.16.0.0 – 172.31.255.255 172.16.0.0/12 kb. 1 millió
192.168.0.0 – 192.168.255.255 192.168.0.0/16 65 536

Belső hálózatra ne használd a 100.64.0.0/10 (szolgáltatói NAT, RFC 6598) és a 169.254.0.0/16 (link-local) tartományt.

Alhálózatok tervezése: iroda, szerverek, VLAN-ok

Egy kisebb cégnél is megéri a hálózatot funkciók szerint szétválasztani, VLAN-onként egy-egy alhálózattal. Így a tűzfalon szabályozható, ki mit érhet el. Egy tipikus terv a 10.20.0.0/16 tartományból:

VLAN Alhálózat Kiosztható Mire?
10 – iroda 10.20.10.0/24 254 Munkaállomások, nyomtatók
20 – szerverek 10.20.20.0/24 254 Virtuális gépek, alkalmazások
30 – menedzsment 10.20.30.0/26 62 IPMI/iLO, switchek, hypervisorok kezelőfelülete
40 – vendég Wi-Fi 10.20.40.0/24 254 Csak internet, belső hozzáférés nélkül
50 – klaszter 10.20.50.0/28 14 Klaszterkommunikáció, tárolóforgalom

Néhány bevált szabály:

  • Hagyj helyet a növekedésnek. A VLAN-számot a harmadik bájtba téve a terv könnyen olvasható és bővíthető. A kiosztást dokumentáld, például a NetBoxban.
  • Kerüld a 192.168.0.0/24 és 192.168.1.0/24 tartományt. Ezt használja szinte minden otthoni router, így otthonról VPN-en csatlakozva ütközik a céges hálózattal.
  • A klaszter- és tárolóforgalomnak külön alhálózat jár. Egy Proxmox-klaszternél ez a stabil működés feltétele, erről a Proxmox HA klaszterről szóló cikkünkben írtunk.

Alhálózatok a felhőben

A felhős virtuális hálózatban (VPC) is alhálózatokat kell tervezni, de a szolgáltatók több címet foglalnak le, mint a hagyományos hálózatokban.

AWS: egy alhálózat /16 és /28 közötti lehet, és a dokumentáció szerint minden alhálózatban öt cím foglalt. Egy 10.0.0.0/24 alhálózatban ezek a .0 (hálózati cím), a .1 (VPC-router), a .2 (DNS), a .3 (későbbi használatra) és a .255. Egy /28 alhálózatban így 16 helyett csak 11 cím marad.

Google Cloud: alhálózatonként négy cím foglalt (hálózati cím, átjáró, az utolsó előtti és az utolsó cím), a legkisebb alhálózat /29. Arról, mikor jó választás a Google Cloud egy kisebb cégnek, és melyik európai régiót érdemes választani, egy korábbi cikkünkben írtunk.

Felhőben a legfontosabb, hogy a tartományok ne fedjék egymást: ha a VPC-t később VPN-nel az irodához vagy peeringgel egy másik VPC-hez kötöd, ez feltétel. Mi minden környezetnek (éles, teszt, iroda) külön /16-ot adunk.

Eszközök: ip addr, ipcalc, Python

Linuxon a beállított címet és prefixet az ip paranccsal látod:

ip -br addr show
# eth0   UP   192.168.10.37/26
ip route
# default via 192.168.10.1 dev eth0
# 192.168.10.0/26 dev eth0 proto kernel scope link src 192.168.10.37

Az ipcalc (Debianon és Ubuntun az azonos nevű csomagban) kiszámolja a hálózatot, a broadcast-címet és a kiosztható tartományt:

ipcalc -b 192.168.10.37/26

Ha nincs kéznél, a Python beépített ipaddress modulja is elég, például egy /22 felosztására /24-ekre:

python3 -c "import ipaddress; print(*ipaddress.ip_network('10.20.0.0/22').subnets(new_prefix=24))"
# 10.20.0.0/24 10.20.1.0/24 10.20.2.0/24 10.20.3.0/24

Gyakori hibák

  • Eltérő maszk ugyanazon az alhálózaton. Ha az egyik gépen /24, a másikon /16 van beállítva, az egyik irányban közvetlenül, a másikban az átjárón át mennek a csomagok, és a kapcsolat furcsán, csak részben működik.
  • Az átjáró nincs az alhálózatban. Egy /26-os hálózatban a .65 már egy másik alhálózat címe.
  • Rosszul igazított tartomány. A 10.20.1.0/23 nem érvényes hálózati cím, a helyes a 10.20.0.0/23. Egyes eszközök ilyenkor hibát adnak, mások csendben átírják (az AWS API például a szabályos alakra), és a tűzfalszabály vagy az útvonal más tartományra vonatkozik, mint gondoltad.
  • Ütközés a konténerhálózattal. A Docker alapértelmezetten a 172.17.0.0/16-ot és a 172.16.0.0/12 további részeit használja; ha a céges hálózat is itt van, a konténeres gépek egyes szervereket nem érnek el.

Hálózatok, VLAN-ok és felhős VPC-k tervezésében és kiépítésében segítünk; erről az Infrastruktúra és üzemeltetés és a Felhő és DevOps oldalon olvashatsz.

Beszéljünk a projektedről

Írd le röviden, miben segíthetünk, és a lehető leghamarabb válaszolunk.

Kapcsolatfelvétel