Egy szerver hálózati beállításánál két adat mindig együtt jár: az IP-cím és az alhálózati maszk. A maszk mondja meg, hogy a cím melyik része azonosítja a hálózatot, és melyik az eszközt, vagyis hogy a gép kivel beszélhet közvetlenül, és mikor kell az átjáróhoz (gatewayhez) fordulnia.
Ebben a cikkben összefoglaljuk, hogyan épül fel egy IPv4-cím, mi a kapcsolat a maszk és a CIDR-prefix (például /24) között, és hogyan érdemes alhálózatokat tervezni irodába, szerverterembe és felhős VPC-be.
Az IPv4-cím felépítése: hálózati és gépazonosító rész
Az IPv4-cím egy 32 bites szám, amelyet négy, ponttal elválasztott, 0 és 255 közötti számként írunk le (például 192.168.10.37). Minden szám egy bájtot, azaz 8 bitet jelöl. A cím két részből áll:
- a hálózati rész azonosítja az alhálózatot, ez az egy alhálózatban lévő összes gépnél azonos,
- a gépazonosító (host) rész az alhálózaton belül különbözteti meg az eszközöket.
Hogy hol a határ a kettő között, azt a cím önmagában nem árulja el; ehhez kell a maszk. Régen a címosztályok (A, B, C) rögzítették ezt a határt; erről a tárhelymárkánk, az aWh blogján részletesebben is írtunk. Az osztályokat 1993 óta a rugalmasabb CIDR (Classless Inter-Domain Routing) váltotta fel, ma már csak a prefix számít.
Az alhálózati maszk és a CIDR-prefix
Az alhálózati maszk szintén 32 bit: elöl egyesekből áll (ezek jelölik a hálózati részt), utána nullákból (a gépazonosító rész). A CIDR-jelölés egyszerűen megszámolja az egyeseket. A 255.255.255.192 maszk binárisan 26 darab egyes és 6 nulla, ezért ugyanaz, mint a /26.
Nézzük a 192.168.10.37/26 címet:
| Binárisan (utolsó bájt) | Decimálisan | |
|---|---|---|
| Cím | 00100101 |
192.168.10.37 |
| Maszk | 11000000 |
255.255.255.192 |
| Hálózati cím (cím ÉS maszk) | 00000000 |
192.168.10.0 |
| Broadcast-cím (minden host-bit 1) | 00111111 |
192.168.10.63 |
A hálózat tehát 192.168.10.0/26, a kiosztható címek 192.168.10.1-től 192.168.10.62-ig tartanak, ez 62 cím. Az első (hálózati) és az utolsó (broadcast) cím hagyományosan nem adható ki gépnek.
Gyakori prefixek táblázata
| Prefix | Alhálózati maszk | Címek száma | Kiosztható | Tipikus felhasználás |
|---|---|---|---|---|
| /16 | 255.255.0.0 | 65 536 | 65 534 | Egy teljes telephely vagy VPC tartománya |
| /20 | 255.255.240.0 | 4 096 | 4 094 | Nagyobb felhős alhálózat |
| /22 | 255.255.252.0 | 1 024 | 1 022 | Nagy irodai vagy Wi-Fi-hálózat |
| /23 | 255.255.254.0 | 512 | 510 | Közepes iroda |
| /24 | 255.255.255.0 | 256 | 254 | Egy VLAN, egy kisebb iroda |
| /25 | 255.255.255.128 | 128 | 126 | Fél /24, szerverszegmens |
| /26 | 255.255.255.192 | 64 | 62 | Szerverek, menedzsmenthálózat |
| /27 | 255.255.255.224 | 32 | 30 | Kis szegmens, DMZ |
| /28 | 255.255.255.240 | 16 | 14 | Szolgáltatótól kapott kis nyilvános blokk |
| /29 | 255.255.255.248 | 8 | 6 | Néhány nyilvános cím |
| /30 | 255.255.255.252 | 4 | 2 | Pont–pont kapcsolat két router között |
| /31 | 255.255.255.254 | 2 | 2* | Pont–pont kapcsolat (RFC 3021) |
| /32 | 255.255.255.255 | 1 | 1* | Egyetlen gép (tűzfalszabály, útvonal, loopback) |
* A /31 és a /32 különleges eset: itt nincs külön hálózati és broadcast-cím.
Fejben számoláshoz elég egy szabály: minden egy bittel rövidebb prefix megduplázza a címek számát, a kiosztható címek száma pedig 2^(32 − prefix) − 2.
Privát címtartományok (RFC 1918)
Belső hálózatokra az RFC 1918 három tartományt foglal le, ezek az interneten nem irányíthatók, és bárki szabadon használhatja őket:
| Tartomány | CIDR | Címek száma |
|---|---|---|
| 10.0.0.0 – 10.255.255.255 | 10.0.0.0/8 | kb. 16,7 millió |
| 172.16.0.0 – 172.31.255.255 | 172.16.0.0/12 | kb. 1 millió |
| 192.168.0.0 – 192.168.255.255 | 192.168.0.0/16 | 65 536 |
Belső hálózatra ne használd a 100.64.0.0/10 (szolgáltatói NAT, RFC 6598) és a 169.254.0.0/16 (link-local) tartományt.
Alhálózatok tervezése: iroda, szerverek, VLAN-ok
Egy kisebb cégnél is megéri a hálózatot funkciók szerint szétválasztani, VLAN-onként egy-egy alhálózattal. Így a tűzfalon szabályozható, ki mit érhet el. Egy tipikus terv a 10.20.0.0/16 tartományból:
| VLAN | Alhálózat | Kiosztható | Mire? |
|---|---|---|---|
| 10 – iroda | 10.20.10.0/24 | 254 | Munkaállomások, nyomtatók |
| 20 – szerverek | 10.20.20.0/24 | 254 | Virtuális gépek, alkalmazások |
| 30 – menedzsment | 10.20.30.0/26 | 62 | IPMI/iLO, switchek, hypervisorok kezelőfelülete |
| 40 – vendég Wi-Fi | 10.20.40.0/24 | 254 | Csak internet, belső hozzáférés nélkül |
| 50 – klaszter | 10.20.50.0/28 | 14 | Klaszterkommunikáció, tárolóforgalom |
Néhány bevált szabály:
- Hagyj helyet a növekedésnek. A VLAN-számot a harmadik bájtba téve a terv könnyen olvasható és bővíthető. A kiosztást dokumentáld, például a NetBoxban.
- Kerüld a
192.168.0.0/24és192.168.1.0/24tartományt. Ezt használja szinte minden otthoni router, így otthonról VPN-en csatlakozva ütközik a céges hálózattal. - A klaszter- és tárolóforgalomnak külön alhálózat jár. Egy Proxmox-klaszternél ez a stabil működés feltétele, erről a Proxmox HA klaszterről szóló cikkünkben írtunk.
Alhálózatok a felhőben
A felhős virtuális hálózatban (VPC) is alhálózatokat kell tervezni, de a szolgáltatók több címet foglalnak le, mint a hagyományos hálózatokban.
AWS: egy alhálózat /16 és /28 közötti lehet, és a dokumentáció szerint minden alhálózatban öt cím foglalt. Egy 10.0.0.0/24 alhálózatban ezek a .0 (hálózati cím), a .1 (VPC-router), a .2 (DNS), a .3 (későbbi használatra) és a .255. Egy /28 alhálózatban így 16 helyett csak 11 cím marad.
Google Cloud: alhálózatonként négy cím foglalt (hálózati cím, átjáró, az utolsó előtti és az utolsó cím), a legkisebb alhálózat /29. Arról, mikor jó választás a Google Cloud egy kisebb cégnek, és melyik európai régiót érdemes választani, egy korábbi cikkünkben írtunk.
Felhőben a legfontosabb, hogy a tartományok ne fedjék egymást: ha a VPC-t később VPN-nel az irodához vagy peeringgel egy másik VPC-hez kötöd, ez feltétel. Mi minden környezetnek (éles, teszt, iroda) külön /16-ot adunk.
Eszközök: ip addr, ipcalc, Python
Linuxon a beállított címet és prefixet az ip paranccsal látod:
ip -br addr show
# eth0 UP 192.168.10.37/26
ip route
# default via 192.168.10.1 dev eth0
# 192.168.10.0/26 dev eth0 proto kernel scope link src 192.168.10.37
Az ipcalc (Debianon és Ubuntun az azonos nevű csomagban) kiszámolja a hálózatot, a broadcast-címet és a kiosztható tartományt:
ipcalc -b 192.168.10.37/26
Ha nincs kéznél, a Python beépített ipaddress modulja is elég, például egy /22 felosztására /24-ekre:
python3 -c "import ipaddress; print(*ipaddress.ip_network('10.20.0.0/22').subnets(new_prefix=24))"
# 10.20.0.0/24 10.20.1.0/24 10.20.2.0/24 10.20.3.0/24
Gyakori hibák
- Eltérő maszk ugyanazon az alhálózaton. Ha az egyik gépen
/24, a másikon/16van beállítva, az egyik irányban közvetlenül, a másikban az átjárón át mennek a csomagok, és a kapcsolat furcsán, csak részben működik. - Az átjáró nincs az alhálózatban. Egy
/26-os hálózatban a.65már egy másik alhálózat címe. - Rosszul igazított tartomány. A
10.20.1.0/23nem érvényes hálózati cím, a helyes a10.20.0.0/23. Egyes eszközök ilyenkor hibát adnak, mások csendben átírják (az AWS API például a szabályos alakra), és a tűzfalszabály vagy az útvonal más tartományra vonatkozik, mint gondoltad. - Ütközés a konténerhálózattal. A Docker alapértelmezetten a
172.17.0.0/16-ot és a172.16.0.0/12további részeit használja; ha a céges hálózat is itt van, a konténeres gépek egyes szervereket nem érnek el.
Hálózatok, VLAN-ok és felhős VPC-k tervezésében és kiépítésében segítünk; erről az Infrastruktúra és üzemeltetés és a Felhő és DevOps oldalon olvashatsz.