NAS szerver a cégnél: mire jó, mekkora kell, és mire figyelj?

Egy kisebb irodában előbb-utóbb felmerül a kérdés: hová kerüljenek a közös dokumentumok, a szkennelt számlák, a tervrajzok vagy a virtuális gépek lemezei? Sok helyen egy NAS szerver a válasz – egy kis, önálló doboz a polcon, amely lemezeket tart és hálózaton osztja meg őket. Ebben a cikkben sorra vesszük, mi az a NAS, mikor jobb egy fájlszervernél vagy a felhőnél, mire használjuk a gyakorlatban, és melyek azok a beállítások, amelyeken a biztonsága múlik.

Mi az a NAS?

A NAS (Network Attached Storage) hálózatra kötött tárolóeszköz. Valójában kis számítógép, néhány lemezhellyel, egy vagy több hálózati csatolóval és tárolásra szabott operációs rendszerrel, amelyet böngészőből kezelsz. A gépek nem „lemezként” látják, hanem hálózati protokollokon keresztül érik el:

  • SMB (Windows-megosztás): az irodai gépek, Macek és a legtöbb szkenner ezt használja.
  • NFS: Linux-szerverek és hypervisorok természetes választása.
  • iSCSI: a NAS blokkeszközt ad a hálózaton, amelyet a kliens saját lemezként kezel és formáz.

A kész NAS-ok rendszere ezen felül felhasználókezelést, jogosultságokat, pillanatképeket (snapshot), lemezfigyelést és e-mailes riasztásokat is tud.

NAS, fájlszerver vagy felhő?

Szempont NAS Fájlszerver (általános szerver) Felhőtárhely (Google Drive, OneDrive)
Kezelés Webes felület, kevés karbantartás Teljes operációs rendszert kell üzemeltetni Szolgáltató kezeli
Költség Egyszeri eszköz- és lemezár Drágább hardver, több munka Havidíj felhasználónként
Sebesség helyben Hálózati sebesség (1–10 Gbit/s) Hálózati sebesség Az internetkapcsolattól függ
Elérés az irodán kívül VPN-nel VPN-nel Bárhonnan
Nagy fájlok, VM-lemezek Jól bírja Jól bírja Nem erre való
Rugalmasság A gyártó szoftverére korlátozódik Bármi telepíthető Korlátozott

A gyakorlatban ezek nem zárják ki egymást. Sok cégnél a napi dokumentumok a felhőben vannak, a nagy fájlok, a szkennelt archívum és a virtualizáció tárolója pedig helyben, NAS-on.

Mire használjuk a NAS szervert a cégnél?

Fájlmegosztás. A klasszikus felhasználás: osztályonkénti mappák SMB-n, csoportokhoz kötött jogosultságokkal. Ha van a cégnél Active Directory vagy LDAP, a NAS beléptethető, így nem kell külön felhasználókat karbantartani.

Tároló a virtualizációhoz. A Proxmox VE alapból támogatja az NFS-t, az SMB/CIFS-t és az iSCSI-t mint tárolót. NFS-en a Proxmox fájlokként tárolja a VM-lemezeket, ISO-képeket és mentéseket; iSCSI-n blokkeszközt kap, amelyre LVM-et tehetsz. Egy közös hálózati tároló teszi lehetővé, hogy egy virtuális gépet leállás nélkül átköltöztess a fürt egyik gépéről a másikra. Ilyenkor viszont a NAS a teljes virtualizáció kritikus pontja lesz: ha leáll, minden VM áll. A Proxmoxról általában ebben a cikkünkben írtunk, a 8-as verzió újdonságairól pedig itt.

Mentési célpont. A szerverek és munkaállomások mentései gyakran NAS-ra kerülnek. Ez rendben van, de a NAS ne legyen az egyetlen hely, ahol a mentés létezik. A mentési stratégiáról külön cikkben írunk majd.

Egyéb. Kamerafelvételek, szkenner-célmappa, belső szoftvertároló vagy telepítőkészlet.

RAID a NAS-ban – és ami nem helyettesíti

A NAS-ok lemezeit szinte mindig RAID-be (vagy a gyártó saját megoldásába, például a Synology SHR-be, illetve ZFS-be) szervezzük, hogy egy lemez kiesése ne okozzon adatvesztést. A RAID azonban nem mentés: egy törölt mappa, egy zsarolóvírus vagy egy tönkrement fájlrendszer azonnal minden lemezen megjelenik, és ha maga a NAS ég le vagy lopják el, az összes lemezzel együtt tűnik el. Melyik RAID-szint milyen védelmet ad, és mennyi hasznos tárhely marad, a RAID-szintekről szóló cikkünkben részletesen bemutattuk.

Mekkora NAS kell?

  • Lemezhelyek száma: két lemez tükörre (RAID 1) elég kis irodának, négy vagy több lemezhellyel már RAID 6 vagy RAID 10 is megoldható, és később bővíthetsz.
  • Kapacitás: mérd fel a jelenlegi adatmennyiséget, számolj évi növekedéssel, és tegyél rá a pillanatképek helyigényét. Három évre előre tervezz, ne a mai állapotra.
  • Lemezek: NAS-ba szánt, folyamatos üzemre tervezett lemezeket válassz. Nagy kapacitású HDD-knél a RAID újraépítése napokig tarthat, ezért ott a két lemez hibáját tűrő szint ajánlott.
  • Hálózat: irodai fájlmegosztáshoz az 1 Gbit/s is elég, virtualizációs tárolóhoz viszont 10 Gbit/s és külön tárolóhálózat (VLAN) javasolt.
  • Processzor és memória: a ZFS és a pillanatképek, a titkosítás és a sok egyidejű felhasználó több RAM-ot és erősebb CPU-t kíván, mint egy egyszerű megosztás.
  • Áramellátás: szünetmentes táp, amely áramszünetkor szabályosan leállítja a NAS-t.

Kész eszköz vagy saját építésű?

Kész NAS (Synology, QNAP): bekapcsolod, varázsló végigvezet, a gyártó adja a frissítéseket és az alkalmazásokat. Előny a kényelem és az egységes felület; hátrány, hogy a gyártó szoftverén belül maradsz, és egy idő után a régebbi modellek már nem kapnak frissítést. A Synology tavaly májusban kiadott DSM 7.2-je például a támogatott modelleken már módosíthatatlan (immutable) pillanatképeket is tud, ami a zsarolóvírusok ellen sokat ér.

Saját építésű (TrueNAS): saját vagy használt szerverhardverre telepíted. A TrueNAS CORE FreeBSD-re, a TrueNAS SCALE Linuxra épül, mindkettő ZFS-t használ; a SCALE legutóbbi főverziója, a 23.10 „Cobia” tavaly októberben jelent meg. Rugalmasabb és bővíthetőbb, de több szakértelmet kíván: a hardver kiválasztása, a ZFS beállítása és a frissítések a te feladatod.

Kis irodába általában a kész NAS a jobb választás. Ha virtualizációs tárolónak vagy nagy kapacitásra kell, és van, aki üzemeltesse, a TrueNAS vagy egy megfelelően felszerelt szerver jobban megéri.

Zsarolóvírus és NAS

A NAS csábító célpont: egy helyen van rajta a cég összes adata, és sokszor elavult szoftverrel fut. 2022 januárjában a DeadBolt zsarolóvírus az internetről elérhető QNAP-eszközöket titkosította tömegesen, és a QNAP akkor azt javasolta, hogy a NAS-ok ne legyenek közvetlenül az internetre kötve. A zsarolóvírusok terjedéséről korábbi cikkünkben írtunk.

Amit mindenképp tegyél meg:

  1. A kezelőfelület ne legyen elérhető az internetről. Kapcsold ki a routeren az UPnP-t és a porttovábbítást a NAS felé, és a gyártók távoli elérési szolgáltatásait is csak akkor használd, ha tudod, mit nyitnak meg. Kívülről csak VPN-en keresztül.
  2. Frissíts rendszeresen – a NAS operációs rendszerét és a telepített alkalmazásokat is. Ha a modell már nem kap frissítést, cseréld.
  3. Külön rendszergazda-fiók erős jelszóval és kétlépcsős azonosítással; a beépített admin fiókot tiltsd le.
  4. Pillanatképek ütemezve, lehetőleg módosíthatatlanul, hogy egy titkosított megosztás visszaállítható legyen.
  5. Legkisebb jogosultság: mindenki csak azokat a megosztásokat lássa, amelyekre szüksége van, és a mentésekhez használt megosztást ne csatold fel állandóan a munkaállomásokra.
  6. Figyeld a lemezeket és a naplókat: SMART-riasztások, sikertelen belépések, szokatlan mennyiségű fájlmódosítás.

Ha NAS-t vagy hálózati tárolót terveznél a cégednek, vagy egy meglévőt kötnél be a Proxmox-környezetedbe, segítünk a méretezésben és a biztonságos beállításban; erről az Infrastruktúra és üzemeltetés oldalon olvashatsz.

Beszéljünk a projektedről

Írd le röviden, miben segíthetünk, és a lehető leghamarabb válaszolunk.

Kapcsolatfelvétel