Egy kisebb irodában előbb-utóbb felmerül a kérdés: hová kerüljenek a közös dokumentumok, a szkennelt számlák, a tervrajzok vagy a virtuális gépek lemezei? Sok helyen egy NAS szerver a válasz – egy kis, önálló doboz a polcon, amely lemezeket tart és hálózaton osztja meg őket. Ebben a cikkben sorra vesszük, mi az a NAS, mikor jobb egy fájlszervernél vagy a felhőnél, mire használjuk a gyakorlatban, és melyek azok a beállítások, amelyeken a biztonsága múlik.
Mi az a NAS?
A NAS (Network Attached Storage) hálózatra kötött tárolóeszköz. Valójában kis számítógép, néhány lemezhellyel, egy vagy több hálózati csatolóval és tárolásra szabott operációs rendszerrel, amelyet böngészőből kezelsz. A gépek nem „lemezként” látják, hanem hálózati protokollokon keresztül érik el:
- SMB (Windows-megosztás): az irodai gépek, Macek és a legtöbb szkenner ezt használja.
- NFS: Linux-szerverek és hypervisorok természetes választása.
- iSCSI: a NAS blokkeszközt ad a hálózaton, amelyet a kliens saját lemezként kezel és formáz.
A kész NAS-ok rendszere ezen felül felhasználókezelést, jogosultságokat, pillanatképeket (snapshot), lemezfigyelést és e-mailes riasztásokat is tud.
NAS, fájlszerver vagy felhő?
| Szempont | NAS | Fájlszerver (általános szerver) | Felhőtárhely (Google Drive, OneDrive) |
|---|---|---|---|
| Kezelés | Webes felület, kevés karbantartás | Teljes operációs rendszert kell üzemeltetni | Szolgáltató kezeli |
| Költség | Egyszeri eszköz- és lemezár | Drágább hardver, több munka | Havidíj felhasználónként |
| Sebesség helyben | Hálózati sebesség (1–10 Gbit/s) | Hálózati sebesség | Az internetkapcsolattól függ |
| Elérés az irodán kívül | VPN-nel | VPN-nel | Bárhonnan |
| Nagy fájlok, VM-lemezek | Jól bírja | Jól bírja | Nem erre való |
| Rugalmasság | A gyártó szoftverére korlátozódik | Bármi telepíthető | Korlátozott |
A gyakorlatban ezek nem zárják ki egymást. Sok cégnél a napi dokumentumok a felhőben vannak, a nagy fájlok, a szkennelt archívum és a virtualizáció tárolója pedig helyben, NAS-on.
Mire használjuk a NAS szervert a cégnél?
Fájlmegosztás. A klasszikus felhasználás: osztályonkénti mappák SMB-n, csoportokhoz kötött jogosultságokkal. Ha van a cégnél Active Directory vagy LDAP, a NAS beléptethető, így nem kell külön felhasználókat karbantartani.
Tároló a virtualizációhoz. A Proxmox VE alapból támogatja az NFS-t, az SMB/CIFS-t és az iSCSI-t mint tárolót. NFS-en a Proxmox fájlokként tárolja a VM-lemezeket, ISO-képeket és mentéseket; iSCSI-n blokkeszközt kap, amelyre LVM-et tehetsz. Egy közös hálózati tároló teszi lehetővé, hogy egy virtuális gépet leállás nélkül átköltöztess a fürt egyik gépéről a másikra. Ilyenkor viszont a NAS a teljes virtualizáció kritikus pontja lesz: ha leáll, minden VM áll. A Proxmoxról általában ebben a cikkünkben írtunk, a 8-as verzió újdonságairól pedig itt.
Mentési célpont. A szerverek és munkaállomások mentései gyakran NAS-ra kerülnek. Ez rendben van, de a NAS ne legyen az egyetlen hely, ahol a mentés létezik. A mentési stratégiáról külön cikkben írunk majd.
Egyéb. Kamerafelvételek, szkenner-célmappa, belső szoftvertároló vagy telepítőkészlet.
RAID a NAS-ban – és ami nem helyettesíti
A NAS-ok lemezeit szinte mindig RAID-be (vagy a gyártó saját megoldásába, például a Synology SHR-be, illetve ZFS-be) szervezzük, hogy egy lemez kiesése ne okozzon adatvesztést. A RAID azonban nem mentés: egy törölt mappa, egy zsarolóvírus vagy egy tönkrement fájlrendszer azonnal minden lemezen megjelenik, és ha maga a NAS ég le vagy lopják el, az összes lemezzel együtt tűnik el. Melyik RAID-szint milyen védelmet ad, és mennyi hasznos tárhely marad, a RAID-szintekről szóló cikkünkben részletesen bemutattuk.
Mekkora NAS kell?
- Lemezhelyek száma: két lemez tükörre (RAID 1) elég kis irodának, négy vagy több lemezhellyel már RAID 6 vagy RAID 10 is megoldható, és később bővíthetsz.
- Kapacitás: mérd fel a jelenlegi adatmennyiséget, számolj évi növekedéssel, és tegyél rá a pillanatképek helyigényét. Három évre előre tervezz, ne a mai állapotra.
- Lemezek: NAS-ba szánt, folyamatos üzemre tervezett lemezeket válassz. Nagy kapacitású HDD-knél a RAID újraépítése napokig tarthat, ezért ott a két lemez hibáját tűrő szint ajánlott.
- Hálózat: irodai fájlmegosztáshoz az 1 Gbit/s is elég, virtualizációs tárolóhoz viszont 10 Gbit/s és külön tárolóhálózat (VLAN) javasolt.
- Processzor és memória: a ZFS és a pillanatképek, a titkosítás és a sok egyidejű felhasználó több RAM-ot és erősebb CPU-t kíván, mint egy egyszerű megosztás.
- Áramellátás: szünetmentes táp, amely áramszünetkor szabályosan leállítja a NAS-t.
Kész eszköz vagy saját építésű?
Kész NAS (Synology, QNAP): bekapcsolod, varázsló végigvezet, a gyártó adja a frissítéseket és az alkalmazásokat. Előny a kényelem és az egységes felület; hátrány, hogy a gyártó szoftverén belül maradsz, és egy idő után a régebbi modellek már nem kapnak frissítést. A Synology tavaly májusban kiadott DSM 7.2-je például a támogatott modelleken már módosíthatatlan (immutable) pillanatképeket is tud, ami a zsarolóvírusok ellen sokat ér.
Saját építésű (TrueNAS): saját vagy használt szerverhardverre telepíted. A TrueNAS CORE FreeBSD-re, a TrueNAS SCALE Linuxra épül, mindkettő ZFS-t használ; a SCALE legutóbbi főverziója, a 23.10 „Cobia” tavaly októberben jelent meg. Rugalmasabb és bővíthetőbb, de több szakértelmet kíván: a hardver kiválasztása, a ZFS beállítása és a frissítések a te feladatod.
Kis irodába általában a kész NAS a jobb választás. Ha virtualizációs tárolónak vagy nagy kapacitásra kell, és van, aki üzemeltesse, a TrueNAS vagy egy megfelelően felszerelt szerver jobban megéri.
Zsarolóvírus és NAS
A NAS csábító célpont: egy helyen van rajta a cég összes adata, és sokszor elavult szoftverrel fut. 2022 januárjában a DeadBolt zsarolóvírus az internetről elérhető QNAP-eszközöket titkosította tömegesen, és a QNAP akkor azt javasolta, hogy a NAS-ok ne legyenek közvetlenül az internetre kötve. A zsarolóvírusok terjedéséről korábbi cikkünkben írtunk.
Amit mindenképp tegyél meg:
- A kezelőfelület ne legyen elérhető az internetről. Kapcsold ki a routeren az UPnP-t és a porttovábbítást a NAS felé, és a gyártók távoli elérési szolgáltatásait is csak akkor használd, ha tudod, mit nyitnak meg. Kívülről csak VPN-en keresztül.
- Frissíts rendszeresen – a NAS operációs rendszerét és a telepített alkalmazásokat is. Ha a modell már nem kap frissítést, cseréld.
- Külön rendszergazda-fiók erős jelszóval és kétlépcsős azonosítással; a beépített
adminfiókot tiltsd le. - Pillanatképek ütemezve, lehetőleg módosíthatatlanul, hogy egy titkosított megosztás visszaállítható legyen.
- Legkisebb jogosultság: mindenki csak azokat a megosztásokat lássa, amelyekre szüksége van, és a mentésekhez használt megosztást ne csatold fel állandóan a munkaállomásokra.
- Figyeld a lemezeket és a naplókat: SMART-riasztások, sikertelen belépések, szokatlan mennyiségű fájlmódosítás.
Ha NAS-t vagy hálózati tárolót terveznél a cégednek, vagy egy meglévőt kötnél be a Proxmox-környezetedbe, segítünk a méretezésben és a biztonságos beállításban; erről az Infrastruktúra és üzemeltetés oldalon olvashatsz.