Egy kis cég hálózata többnyire egyetlen nagy, lapos hálózatként indul: az irodai gépek, a nyomtató, a vendég-wifi, a szerver és a kamerarendszer ugyanabban az IP-tartományban, ugyanazon a switchen van. Ez addig működik, amíg valaki fel nem csatlakoztat egy fertőzött laptopot a vendéghálózatra, és az eléri a könyvelés fájlszerverét. A megoldás a VLAN: ezzel egyetlen fizikai switchen több, egymástól elválasztott logikai hálózatot alakíthatsz ki. Ebben a cikkben leírjuk, mit jelent a VLAN, hogyan működik, és hogyan szoktuk beállítani egy kisvállalati hálózatban és egy Proxmox-szerveren.
Mit jelent a VLAN?
A VLAN (Virtual Local Area Network, virtuális helyi hálózat) egy 2. rétegbeli, Ethernet-szintű szórási tartomány, amelyet nem a kábelezés, hanem a switch beállítása határoz meg. Ami az egyik VLAN-ban van, az a másikat közvetlenül nem látja: a szórt (broadcast) forgalom, például az ARP- és DHCP-kérések nem lépnek át, és két VLAN között csak egy router vagy tűzfal tud forgalmat továbbítani – ott pedig szabályozhatod, mi mehet át.
Gyakorlatilag ugyanaz, mintha minden eszközcsoportnak külön switche és külön kábelezése lenne, csak olcsóbban és rugalmasabban: egy port áthelyezése egy másik hálózatba a switch felületén néhány kattintás.
802.1Q: hogyan jelöli a switch a kereteket?
A VLAN-ok szabványa az IEEE 802.1Q. Amikor egy Ethernet-keretnek úgy kell eljutnia egy másik eszközre, hogy közben megmaradjon, melyik VLAN-hoz tartozik, a switch egy 4 bájtos címkét (tag) illeszt bele a forrás-MAC-cím után:
| Mező | Méret | Szerepe |
|---|---|---|
| TPID | 16 bit | Mindig 0x8100, ez jelzi, hogy címkézett keretről van szó |
| PCP | 3 bit | Prioritás (0–7), a QoS-hez, például a VoIP-forgalomhoz |
| DEI | 1 bit | Torlódáskor elsőként eldobható keret jelölése |
| VID | 12 bit | A VLAN azonosítója |
A 12 bites VID 4096 értéket ad, ebből a 0 és a 4095 foglalt, így 1-től 4094-ig használhatod az azonosítókat. A címke miatt a keret legfeljebb 1522 bájt lehet a szokásos 1518 helyett; ezt a mai switchek és hálózati kártyák gond nélkül kezelik.
Access és trunk portok
A switchportoknak két alapvető üzemmódja van:
- Access (címkézetlen) port: egyetlen VLAN-hoz tartozik. A rá csatlakozó eszköz – egy irodai PC, egy nyomtató – semmit nem tud a VLAN-okról, sima Ethernet-kereteket küld, a címkét a switch teszi rá és veszi le.
- Trunk (címkézett) port: több VLAN forgalmát viszi egyetlen kábelen, a keretek 802.1Q-címkével mennek. Ilyen port köti össze a switcheket egymással, a switchet a routerrel vagy tűzfallal, a wifi-hozzáférési pontokat (ahol minden SSID egy-egy VLAN) és a virtualizációs szervereket.
Egy trunk porton egy VLAN címke nélkül is utazhat: ez a natív VLAN (egyes gyártóknál PVID). Gyári állapotban ez szinte mindig az 1-es VLAN. Az elnevezések gyártónként eltérnek – a Cisco „access” és „trunk” portot mond, sok más gyártó „untagged” és „tagged” tagságot –, de a lényeg ugyanaz.
Tipikus VLAN-kiosztás egy kis cégnél
Egy 10–50 fős irodánál ez a kiosztás jól bevált kiindulópont:
| VLAN | Név | Mi kerül bele? |
|---|---|---|
| 10 | Iroda | Munkaállomások, laptopok, belső wifi |
| 20 | Szerverek | Fájlszerver, alkalmazásszerverek, virtuális gépek |
| 30 | VoIP | IP-telefonok, a hangforgalom prioritást kap |
| 40 | Nyomtatók, IoT | Nyomtatók, kamerák, beléptetőrendszer |
| 50 | Vendég | Vendég-wifi, csak az internetet éri el |
| 99 | Menedzsment | Switchek, hozzáférési pontok, hypervisorok, IPMI/iDRAC/iLO |
Az azonosítók szabadon választhatók, a lényeg az elv: minden eszközcsoport külön VLAN-ba kerül, és a VLAN-ok közötti forgalmat a tűzfal szabályozza. A vendéghálózat csak az internetet, az irodai gépek a szervereket csak a szükséges portokon, a menedzsment VLAN-t pedig csak a rendszergazdák gépei érhetik el. Különösen fontos a szerverek távfelügyeleti felülete (IPMI, iDRAC, iLO): ennek sem az irodai hálózaton, sem az interneten nincs helye, mert gyakran régi, ritkán frissített firmware fut rajta.
Ha a gépeid egy része felhőben fut, ott a VLAN-ok szerepét a virtuális hálózatok (VPC) és alhálózatok veszik át, a távoli elérést pedig érdemes nyitott portok nélkül megoldani – erről az AWS Session Managerről szóló cikkünkben írtunk.
VLAN-ok egy Proxmox VE-szerveren
Egy virtualizációs szerveren általában több VLAN-ba tartozó virtuális gép fut: a fájlszerver a szerver-VLAN-ban, egy levelezési átjáró (mint a Proxmox Mail Gateway-telepítésünkben) egy DMZ-ben, a host saját felülete a menedzsment VLAN-ban. Ehhez nem kell VLAN-onként külön hálózati kártya: elég egy trunk port a switchen és egy VLAN-tudatos (VLAN-aware) Linux bridge a hoston.
A Proxmox VE 7 /etc/network/interfaces fájljában ez így néz ki, a host felügyeleti címe a 99-es VLAN-ban van:
auto lo
iface lo inet loopback
iface eno1 inet manual
auto vmbr0
iface vmbr0 inet manual
bridge-ports eno1
bridge-stp off
bridge-fd 0
bridge-vlan-aware yes
bridge-vids 2-4094
auto vmbr0.99
iface vmbr0.99 inet static
address 192.168.99.10/24
gateway 192.168.99.1
Ugyanezt a webes felületen is beállíthatod: a csomópont System → Network menüjében a bridge-nél be kell kapcsolni a VLAN aware opciót. Ezután minden virtuális gép hálózati kártyájánál a VLAN Tag mezőben adhatod meg, melyik VLAN-ba tartozzon; a gép konfigurációjában ez net0: virtio=…,bridge=vmbr0,tag=20 formában jelenik meg. A vendég operációs rendszernek nem kell tudnia a VLAN-ról, a címkézést a bridge végzi. Ha egy virtuális gépnek – például egy virtuális tűzfalnak – több VLAN-t kell látnia, a tag mezőt üresen hagyva trunkként kapja meg a forgalmat, és a VLAN-interfészeket a vendégben kell létrehozni.
A Proxmox VE 7 alapból az ifupdown2-t használja, így a módosításokat újraindítás nélkül, az ifreload -a paranccsal vagy a felület Apply Configuration gombjával léptetheted életbe. A régebbi, nem VLAN-tudatos módszernél VLAN-onként külön eno1.20 és vmbr0v20 eszköz jön létre, ami gyorsan áttekinthetetlenné válik, ezért új telepítésnél a VLAN-aware bridge a jobb választás.
Gyakori hibák
- Kizárod magad a hostból. Ha a menedzsment-IP-t átrakod egy VLAN-ra, de a switchporton még nincs beállítva a trunk, elveszted a kapcsolatot. Előbb a switchet állítsd be, és legyen kéznél IPMI vagy helyszíni konzol.
- Eltérő natív VLAN a trunk két végén. Ilyenkor a címkézetlen forgalom rossz hálózatba kerül. A két oldalon ugyanaz legyen, és ne fusson rajta éles forgalom.
- Minden az 1-es VLAN-ban marad. A switchek gyárilag minden portot az 1-es VLAN-ba tesznek. A felügyeleti felületet és a valódi forgalmat érdemes kivinni belőle, a nem használt portokat letiltani. Ha a felhasználói portok nem a trunkok natív VLAN-jában vannak, a dupla címkézésen alapuló VLAN-ugrásos (VLAN hopping) támadás sem működik.
- A trunk minden VLAN-t átenged. A trunk portokon csak azokat a VLAN-okat engedélyezd, amelyekre ott tényleg szükség van.
- A VLAN-ok közti útválasztás mindent megenged. Ha a router szabályok nélkül irányítja a forgalmat a VLAN-ok között, a szegmentálás csak látszat. A szabályokat a tűzfalon kell megírni, alapértelmezett tiltással.
- Nincs dokumentáció. Egy táblázat a VLAN-azonosítókról, az IP-tartományokról és arról, melyik switchporton mi van, sok óra hibakeresést spórol meg.
Összefoglalva
A VLAN egyszerű és olcsó eszköz arra, hogy egy kis cég hálózata ne egyetlen nagy, mindenki által bejárható tér legyen. Nem kell hozzá drága eszköz: a menedzselhető switchek és a legtöbb kisvállalati tűzfal ismeri a 802.1Q-t, a Proxmox VE pedig beépítetten kezeli. Ha a szegmentálást olyankor tervezed, amikor úgyis hozzányúlsz a hálózathoz – egy költözésnél, mint a Google Workspace-migrációnál, vagy egy új szerver beállításakor –, sokkal kisebb a fennakadás.
Hálózati szegmentálás tervezésében, switchek és virtualizációs szerverek beállításában segítünk; az üzemeltetési szolgáltatásainkról az Infrastruktúra és üzemeltetés oldalon olvashatsz.